Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1909. évi állapotáról (1910)

Jelentések múzeumunk 1909. évi ásatásairól - II. Ásatás a hajdubagosi Daraboshegyen

38 vagy az urnán kívül, leginkább déli, keleti, vagy éjszaki oldalon feküsznek. Találtam bögrét az urna fedőtáljában is. A legtöbb félgömb alakú, kurta nyakú, kihajló peremű edényke, kissé felfelé kanyarodó hengeres, még inkább pedig lapos füllel. Ritkán vannak gazdagon díszítve. Diszítésök ugyanolyan, mint az urnáké. Vékony vörhenyes cserepen, amely bögrének töredéke, mélyen vésett csigavonalat találtam. Vannak harang alakú, zömök bögrék és fazekak is. Ezeken még kevesebb a díszítés. A bögrék színe is, valamint a fedőké, barna, fekete, hamvas szürke, sárgás barna s gyakran téglaveres. Megfigyeltem, hogy már eredetileg letört fülű, sőt fél bögrét is tettek az urnába. Érctárgyak, nevezetesen bronzékszerek, ruhadíszek, eszközök ritkán találhatók az urnákban. A Darabos-hegyre temetkezett nép vagy szegény volt, vagy sajnálta halottaitól az olyan tartós tárgyakat, amelyeknek az utód is hasznát vehette. Ami kevés bronz előkerült, az is többnyire darabokra tört vagy elalaktalanodott még a hulla égetése közben. (L. a melléklet csoportosító rajzot.) A zsákmányul jutott bronzok ezek : Négy nagy hosszú tűnek a töredékei, melyek közül csak egynek van meg a feje. Ez a tűfej peremes lapos korong; alatta körbefutó és zig-zeges vonalakkal díszített a tű vastag szára. Hasonlót leltek Keszthelyen.

1 — Karperec, bárom élű. tömör, nyitott, végei kissé dűzzadtak. Hasonlót leltek Szeged-Röszkén.

2 — Gyűrű ; kétszeresen meghajlított húzalból, melynek egyik vége csigamódjára, koronggá tekerőzik. — Pitykék, sima lemezből, gömbszelvény alakúak, a széleken két-két lyukkal, hogy felvarrhatok legyenek. Kisebbek-nagyobbak. A legnagyobbnak 38, a legkisebbnek 16 mm. az átmérője. Számok tizenhét ; ezek közül tizennégyet a X. sz. hármas urnafészek 2-dik urnájában leltem. E ruhadíszek bronzkori urnákban gyakoriak. — Öt csüngő, amelyek egymás mellé hajló, összezsugorodott szilvafalevelet utánzó, vékony szárakkal összekapcsolt három-három tagból állanak. Ezen ékszerhez hasonló pár tárgyat leltek az esztergommegyei Ebeden urnasírban. Récsey kígyóalakú női gyűrűnek, Hampel láncszemnek nevezi.

8 A miéink deformálódásuk miatt nem látszanak gyűrűknek. Inkább zsinórra kötve viselt csüngők lehettek. A bagosi bronz csüngőkkel rokon alakú ékszerek aranyból is vannak Múzeumunkban ; egyiket a halápi bronzkori telepen találtuk;

4 a másikat, mint Debreczen vidéki leletet, közelebb vásároltuk. A levelek összeillesztése és elrendezése ezeknél is ugyanaz ; de a hosszú, keskeny levelek inkább fűz-levélhez hasonlítanak. (L. 27.1.) Lemez-korongok, közepén 18?mm. hosszú tövissel s a tövis körül concentrikus barázdákkal. Átmérőjük 1 Hampel : A Bronzkor emlékei. LXXX1V. 4. 2 Hampel; U. o. CLXXXV. T. 3. s Arch. Ért. XII. évf. 161. 1. 3 Árch. Ért. XII. évf., 344. 1., 4. ábra. 4 Múz. és Könvvt. Ért. 1907. évf., 188. I., 28. ábra.