Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1909. évi állapotáról (1910)

Jelentések múzeumunk 1909. évi ásatásairól - II. Ásatás a hajdubagosi Daraboshegyen

35 Alakjokat túlnyomólag többé-kevésbé kihajló perem ; a has felé lassan bővülő széles szájú nyak, erősen kigömbölyödő has és aránylag szük fenék jellemzi. A nyak a hastól élesen elválik ; a gömbölyded hast is legtöbbször vagy dudorokkal vagy elvétve tompaszögű lesímítással alsó- és felsőrészre osztották. Ugy, hogy a has egy alacsonyabb (felső) és egy magasabb (alsó), talpukkal összefordított gömbszeletből illetve csonka kúpból álló idomnak tűnik fel. Hampelnek a magyarországi bronzkorról írott munkájában ilyennek látjuk a nemzeti Múzeum Rákóczi urnáját a daraboshegyi urnaalak legközelebb áll a soproni Purgstall és Alsó-Ausztria gömbölyű hasú urnáihoz, amelyeket Hoernes az első vaskorba sorozott be.

2 Urnafószek Hajilúbagoson kilenc urnával. Ha egymás mellé állítva e bagosi urnákat, méreteiket figyelmesen összehasonlítjuk, bizonyos szabályszerűséget veszünk észre azokban. Az alkotó részek arányosságát. Lehetetlen, hogy ennek az arányos beosztásnak ismétlődése az urnák csaknem mindegyikénél a véletlen játéka volna. A bronzkori gölöncsér csakis öntudatosan, szándékosan csinálhatta ezeket a sajátos alakú edényeket, úgy, hogy ugyanazon méretek egészben, vagy tört alakban meglehetős pontossággal ismétlődnek ugyanazon urnának más-más részein. Ugyanezt a figyelemre méltó érdekes jelenséget, mely valamely hosszmérték használatát feltételezi, a hasonló alakú egyeld urnáknál is megállapítottam. 1 Hampel : A bronzkor emlékei Magyarhonban. CXXXIX. T. 2 Hoernes : Urgeschichte der Bildenden Kunst. XX11I. T. 4., 5., G. ábra : XXIX. T. 4., 5., 6. ábra és a 606 608. lapok ábrái. 3*