Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1909. évi állapotáról (1910)

Jelentések múzeumunk 1909. évi ásatásairól - I. Ásatások a Hortobágyon

15—1910. vmsz. JELENTÉSEK MÚZEUMUNK 1909. ÉVI ÁSATÁSAIRÓL. Múlt évi Jelentésünkben röviden szóltunk már az általunk rendezett ásatásokról s ott megemlítettük, hogy az eredményt fény­képekkel, rajzokkal, térképekkel felszerelt kimerítő leírásban ismer­tetjük. Ez ismertetést egész terjedelmében nem vehettük fel ki­nyomtatott évi Jelentésünk keretébe. Az újvárosi és szováti ásatá­sokat illetőleg egyszerűen utalunk az évi Jelentés 15-ik lapjára. A hortobágyi, bagosi és egyeki ásatások ismertetését ellenben, némely részek kihagyásával, alább közöljük. .Természetesen jóval kevesebb ábrával, mint amennyi rajzot, fényképet és térképet az eredeti kézirathoz csatoltunk. I. Ásatások a Hortobágyon. (Ős-, honfoglalás- és Árpádkori leletek.) 1909. évi munkarendünkbe felvettük a Köveshalom felkutatá­sát, amelyben a felszínen látható téglatörmelékek után a hajdani Csécsfalva templomának alapzatát véltem megtalálhatónak. Csécs emléke csaknem egészen elmosódott a mostani deb­reczeniek előtt. Még a hortobágyi pásztorok sem igen tudnak róla. Noha „Csécshalom" és ,.Csécsiaposa" elnevezések Csécsfalva fenn­állásának és fekvésének élő bizonyságai. Mindkettőt a Hortobágy pusztán keresztül folyó Arkusvizének jobb partján, Zámtól északra találjuk. Zám, Kócs, Derzs, Máta szintén elpusztúlt falvak között terült el a csécsi határ. Ezek közül Derzszsel együtt Csécs vált leghamarébb lakatlanná. Míg Derzs határa a XVI. század közepéig néptartóhelyül emlegetett Máta földjébe olvadt be, Csécs Zámmal egyesült, amely a nagyobb határu, de kisebb népességű Mátát sok viszontagság között túlélte. Csécs nevével legelőször 1297-ben találkozunk, midőn Gug vagy Góg fiai : Góg és Egyed s unokája Pál. Mihály fia Zám bir­tokukat Debreczeni Dózsa mesternek eladják. Ezen eladásnál jelen

Next

/
Thumbnails
Contents