Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1908. évi állapotáról (1909)
I. A Múzeum igazgatása és kezelése - c) A városi Tanács és Közgyűlés intézkedései
17 Ezzel kapcsolatosan szükségesnek tartom hangoztatni azt is, hogy az építendő Közművelődési Ház semmi szín alatt sem tervezhető nagyon költséges és fényes palotának, hanem olyan egyszerű. de azért művészi ízlést eláruló épületnek, amely alkalmas arra, hogy a város és vidék több irányú közművelődési munkásságának központja legyen. E célra legyen az épületben mindenek előtt egy 250—300 hallgató befogadására alkalmas előadó-terem, az iskolán kívüli közoktatás keretében tartandó felolvasások és előadások számára s amelynek falain elhelyezhetők legyenek az állami vásárlásokból eredő és a vidéki városok között kiosztandó képzőművészeti alkotások is. Ezenkívül szükséges egy-két kisebb előadóterem a természettudományi kísérletek bemutatására berendezve s néhány alkalmas könyvtári szoba és egy nagyobb olvasó-terem, továbbá múzeális szobák s a földszinten egy-két bolthelyiség, melyekben a vidék népipari termékei áruitatnának. Kell továbbá egy műterem is, amelyben állandóan dolgozhatnék, egy állami támogatással arra a vidékre küldött képzőművész. E közművelődési házak felépítésének kérdését úgy vélem legcélszerűbben megoldhatónak, ha a felépítést magok az illető városok eszközölnék. Amennyiben nem rendelkeznének elegendő készpénzzel, törlesztéses kölcsönt vennének fel. E kölcsön annuitásának egy részét tárczám terhére elvállalnám. De ez nem zárja ki azt sem. hogy amennyiben erre költségvetési fedezettel rendelkezem, esetleg tőke segítséget is nyújtsak. Ezeknek előrebocsátása után felkérem Tekintetességedet. hogy e leiratomat bővebb megfontolás tárgyává téve, mentől elébb értesítsen, hogy a legszigorúbb takarékosságot és egyszerűséget tartva szemelőtt, mekkora lenne az a legkisebb összeg, amellyel a szóban forgó Közművelődési Ház felépíthető volna s hogy ennek a legkisebb összegnek még hiányzó részletét az elébb jelzett feltételek mellett hajlandó lenne-é törlesztéses kölesönképen felvenni ?" A városi közgyűlés 125/5761/8281—1908. bkgy. sz. határozatával örvendetesen vette tudomásúl ezen miniszteri leiratot s megbízta a városi Tanácsot, hogy a komolyan számbavehető három területre, u. m. Piac-utcában a Szikszav és tábornoki házak, Kossuth-utcában a Komáromy és Bészler házak. Hatvan-utcában a .Múzeum mostani házának telkeire nézve a legsürgősebben vázlatos tervet és hozzávetőleges költségvetést készíttessen s a Közművelődési Ház mielőbbi felépítése céljából a további szükséges intézkedések iránt tegyen javaslatot. Csakugyan a Tanács 9350. és 9379—1908. sz. határozataival utasította a mérnöki hivatalt, hogy a terveket és költségszámítást oly időben terjessze be, legalább is szeptember 10-ig, hogy az ügyet a szeptember végén tartandó közgyűlés tárgyalhassa. Sajnos, hogy a mérnöki hivatal e megbízást, talán egyéb sürgős munkái miatt, mindmáig nem teljesítette s így a kultúrház ügye előbbre nem haladhatott. Még csak annyit jegyzünk meg. Zoltai Lajos : Múzeum évi jelentése.