Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1908. évi állapotáról (1909)

Függelék. Debreczen Sz. Kir. Város Múzeumának 1908. évi régészeti ásatásairól szerkesztett jelentésekről - Ásatás a zárni templom dombján

48 áspis falát egészen kibontattam. A déli falból, a hajó közepe táján is 5'40 m. hosszú alapzatot ; valamint a nyugoti főhomlokzat fundamentomából, a délnyugoti sarkon, 4 métert. E falazat-maradványtól nyugotra ásott egy, s észak felé a falazat irányában ásott két, illetőleg három árokban csupán tégla és mészhabarcs törmeléket találtam. A templom román ízlésű kisebb egyházak közzé tartozott. Keletelt, egy hajós; apsisa félkörű, hosszú szentély nélkül való volt. Térfogati egysége, vagyis belső ürszélessége 8'20 méter (4°'2") ; hosszúsága az apsis külső szélétől a nyugoti homlokzat fala belső széléig számítva háromszorosa ezen egységnek. így van ez a börzsönyi, szászi körszentélyű egy hajós templomoknál is.

1 A templom falai az alapzatban hatszorta vékonyabbak az egységnél. Toronynak nyomát nem fedeztem fel. Ha mégis tornya volt e templomnak, úgy azt csak a hajó belsejéből építhették fel s csak magános torony lehetett, mert ikertorony nehezen találhatott volna helyet a hajó falai között. A feltárt alapzat sehol sem sejtet kiszökő tárnokát. Az északi hossz-oldalon látható kisebb-nagyobb kiszökések vagy későbbi eredetűek e gyengülő fal megerősítése végett, vagy — ami valószínűbb — a sekrestye, esetleg a templommal észak felől közvetlenül összeépített kolostor falmaradványai. Ezt sejteti az is, hogy a templomot körülvevő sánc e helyen megszakad s ez által a templom dombja épen a kiszökő falak egymástól való távolságának megfelelő szélességében összefügg a sáncon kívül eső térrel. Több körülmény egybevetéséből a templom építési idejét a tatárjárás előtti évtizedekre tehetjük. Ezt a feltevést támogatja á templom beosztása, alakja, a faltámok s így a boltozás hiánya. A félkörű apsishoz ugyanis nem csatlakozik külön hossz-szentélv, hanem az mindjárt a hajóba olvad be, csupán a diadalív közvetítésével. Az alaptervnek ez az elrendezése pedig még a bazilika rendszerhez áll közel.

2 Valószínűleg ugyanazon rendszerre vezethető vissza az északi hosszfal belső oldalán kiszökő falrészlet, amely a bazilika-rendszerben a hajót az előcsarnoktól elválasztó falnak helyét jelöli. Hasonló beosztást tapasztaltam a mátai Bivalyhalomban felfedezett templomka alaptervénél.

3 De az sincs kizárva, hogy a zámi templomnak ezen osztálya, amelynek hossza a templom szélességével egyenlő s így egy harmada az egész hosszúságnak — későbbi toldás — s talán a tatárjárás rombolása után szükségessé vált helyrehozatallal egyidős. Támok azonban a templom eme részénél sem mutatkoznak, tehát még ezt a részt sem építhették az átmeneti stil idejében. 1 Dr. Henszlman I.. ..Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stílű műemlékeinek rövid ismertetése^. 2 Henszlmann I. : id. m. 95. 1. 3 Múz. és könyvt. Értesítő 1907. évf. Debreczen város Múzeumának 1905. évi ásatásai.