Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1908. évi állapotáról (1909)

Függelék. Debreczen Sz. Kir. Város Múzeumának 1908. évi régészeti ásatásairól szerkesztett jelentésekről - Ásatás a parlaghi templom dombján

A parlaghi templom alaprajza. Ásatás a parlaghi templom dombján. 1908 ápr. 28-30. ParJagh (köznyelven Pallag) hajdan jelentékeny néptartó hely volt Debreczen és Hatház között. A Parlaghiak, Szabolcs vármegyének a XV. és XVÍ. században egyik legvagyonosabb családja, innen vették a nevöket. Birtokosaiul már a legrégibb okmányokban is a Parlaghiak tűnnek fpl -4399-hprj paHao-hi Pál Gsépán fia és Parlaghi Nagy András

1, 1332-ben ugyanezen Parlaghi Nagy András,

2 1342-ben P. Velchul és Dómján Gsépán fia, P. János és Miklós Andrásfiai s P. László István fia

3 említtetnek. Az 1332. évi pápai tizedjegyzék a váradi egyházmegye bihari főesperességehez tartozó plébániák között a ma Debreczenhez tartozó Monostor mellett nevezi meg Pál balachi papot csekély két garas tizeddel. Én Balach helynév alatt Parlaghot vagyis Pallagot sejtem. A XIV. század végétől fogva mind sűrűbben találkozunk a rohamosan vagyonosod«'). előkelő királyi s országos tisztségeket viselő Parlaghiakkal. 1393-ban él P. István, kinek felesége Szennyesi Skolasztika. Ennek az Istvánnak lehetett testvére P. György, akinek leányai : Kata és Skolasztika, 1410-ben Parlagh helység birtokába P. Ferencz és Mihály ellenmondása mellett beiktattatnak.

4 A Parlaghiak már ekkor Nádudvar, Mizséte, Séter. Bolgár (helyesen Bolyár). Péter deák ülése. Ákostelke és Szent Ágota (a mai Nádudvar körül feküdt) helységekben is birtokosok. 1458-ban övéik Petri, Váras Dobos. Kis Léta, Hesztrecz helységek is.

5 1459-ben P. Lászlót, 1 A váradi káptalan eredeti oklevele a debr. főiskola könyvtárában. J Anjoukori okmánytár II. 596. 1. 3 Anjoukori okmánytár IV. 226. 229. 230. 1 Nagy Iván : Magyarország családai. 5 Csánky D: Hunyadiak kora VI. (1.)