Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Seres István: Források Kis Víg Miska üldözéséhez

A nagy ismeretségnek örvendő, és valóban jómódú Jakab Antal tetétleni lelkész aznap tért haza a püspökladányi vásárból. A támadás idején éppen vacsoraasztalnál ült a káplánjával, s rajtuk kívül még további három férfi volt a házban: a kocsis, a harangozó és az éjjeliőr. Már nyolc óra is elmúlt, amikor egy sebesen közlekedő szekér érkezett, rajta négy, más adatok szerint öt férfival. Egyikük a szekéren maradt, a többiek pedig a gazda után tudakozódtak. A mit sem sejtő kocsis engedte be őket, akit aztán az éjjeliőrrel és a frissen felébresztett harangozó val együtt maguk előtt terelve a konyhához mentek. Amikor Jakab lelkész rájött, hogy rablókkal van dolga, egy duplacsövű puskát ragadott fel, de az csütörtököt mondott, mire a támadók sortüze volt a válasz. Három-négy golyót kapott, és rögtön meghalt. Ezt követően a támadók megkötözték a káplánt, majd a házban talált értékeket és lőfegyvereket összeszedve sietve távoztak. A lövések hangjára és a kiáltozásra összecsődült helyiek közül senki sem merte útjukat állni. A betyárok nem sokáig élvezhették a rablott zsákmány nyújtotta kényelmet. A Vasárnapi Újság május 13-i híradása szerint ugyanis a csendőrök egy csárdában még április 12-én lecsaptak Miskára és egy Lengyel Samu nevű társára, aki a hírek szerint a tetétleni támadás másik „főcinkosa" volt. Elfogatásuk nem ment könnyen, mivel a két szegénylegény elkeseredetten védekezett, és csak hosszabb küzdelem után tudták legyőzni őket. Egy csendőr a karján kapott sebet, de a Miskáék is megsebesültek. Ezután a „zsiványokat" Debrecenbe kísérték. Úgy tűnik, tagadták a vádat, de megtalálták náluk a meggyilkolt lelkész fegyverét, és a káplán is rájuk ismert, az őt megkötöző támadókban.

1

4 Miskáék kivégzéséről ugyan nem írnak, de arra nem sokkal a törvényszéki vizsgálat és a bírósági tárgyalás követően sor kellett kerülnie. Jó esztendővel az események után, a Vasárnapi Újság 1858. június 27-i száma lehozta egy bizonyos „Papp Zs." még május végén, Tetétlenből kelt levelét, melyben többek között arról is szó esett, hogy a napokban tették le a meggyilkolt lelkész sírkövét a helyi temetőben.

1

5 Ez a híradás a tragikus eset utolsó felvonása, a Sárrét múltjának kutatói és szerelmesei számára azonban másról is tanúskodik. A levelet szignáló személy ugyanis nem más volt, mint Papp Zsigmond tetétleni jegyző, aki O'sváth Pál elődjeként Bertalan Szilágyi János bihamagybajomi lelkész és a Berettyóújfaluban élő Miskolczy Károly mellett a Sárrét első kutatói közé tartozott, így pl. 1858 folyamán éppen a Vasárnapi Újság hasábjain jelent meg egy nyolcrészes 1

4 Vasárnapi Újság, 4. (1857) 18. sz„ május 3., 151. 1

5 Vasárnapi Újság, 5. (1858) 26. sz„ június 27., 311. [„Vidéki levelek"] 94