Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)
RÉGÉSZET - ARCHEOLOGIE - Szolnoki László: Régészeti feltárások Sáp, Bihardancsháza és Bihartorda között (2009)
A szarmata jelenségekhez 186 állatcsont köthető. A kicsi darabszám alapján is képet lehet alkotni az itt élők húsfogyasztási szokásairól. 59 csont szarvasmarhától, 22 juhtól, 40 kiskérődzőktől, 7 sertéstől, 7 lótól, 3 pedig kutyától származik. Két szarvasmarha tehén méretét lehetett meghatározni lábközépcsontjaik alapján. Az egyik 108,8 a másik 109,4 cm-es marmagasságú volt. Három szarvcsap tövén vágásnyomok láthatóak, melyek a szaru felhasználására utalnak. A juhokat 22 csonttal egy juvenilis korú kb. 6-8 hónapos példány képviselte, amely a 13. obj./20. str. számú veremben feküdt. Két hasonló korú kiskérődző maradványait rejtette a 30. obj/39. str. számú verem. Sertéscsont mindössze 7 db került elő, melyek egy fiatal és egy kifejlett példányhoz tartoztak. A feltárt 7 lócsonton nem látszottak vágás- vagy egyéb lóhúsfogyasztásra utaló nyomok, habár ez nem idegen a szarmatáktól. A kutyákat mindössze 3 csont képviselte, ennél azonban jóval több példánnyal számolhatunk az egyéb csontokon látható rágásnyomok alapján. Megmunkálásra, eszközként való használatra utaló nyomok egy nagytestű emlős, egyik végén durván kihegyezett, hosszúcsontjából készült gusztony, egy kiskérődző sípcsontjából készült ár és egy sertés szárkapocsból kialakított tű esetében figyelhetők meg. Települések leírása A feltárás kis felülete és a napvilágra került csekély mennyiségű leletanyag alapján csak óvatos megállapítások tehetők mindkét település korát, belső szerkezetét, kiterjedését illetően. A kora bronzkori és a római császárkori települések kiterjedése pontosabban csak déli irányban határozható meg. A Makó-kultúrához tartozó, egymástól nagy távolságra elhelyezkedő árok és két gödör alapján a kora bronzkori település központja a feltárástól északra, Sáp község déli szélén megfigyelhető természetes vízfolyás egykori vízmentes magaspartjain található. Valószínűleg keleti és nyugati irányban hosszan húzódik az egykori folyó partján. A település belső szerkezetéről, a megtalált 3 objektum alapján, semmilyen biztos következtetést nem lehet levonni. A Makókultúra legközelebbi telepei és temetkezései Hajdú-Bihar megyéből Berettyóújfalu, 19