Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Sándor Mária: Mezőtúri mázas kerámia a Bihari Múzeum gyűjteményében

A bádog és az üvegedény mintájára, széles peremmel készítették az éjjeliedényt, amely Mezőtúron általában vagy csak belül volt mázas kívül egy-két csíkkal

11

3, vagy kívül sárga mázas, díszítmény nélkül

11

4. A Bihari Múzeum egyetlen éjjeliedénye

115 kivételt képez: sárga alapmázán ecsetes virágdíszítmény látható. (25. kép) A mezőtúri agyag nem alkalmas tűzálló kerámia korongolására, ezért a túriakat is a gömöri fazekasok látták el sütő-főző edényekkel egészen a XX. század elejéig. Ekkortól változott a helyzet, ugyanis a mezőtúriak - más fazekasközpontokhoz pl. Hódmezővásárhelyhez, Karcaghoz hasonlóan - tűzálló agyagot rendeltek Gömör megyéből. Látszólag szinte alig megkülönböztethető a túri fazék a gömöri edénytől

11

6, ezért előfordulhat, hogy a Bihari Múzeum gyűjteményében lévő számos fazék között is található egy-két mezőtúri készítésű, tekintve, hogy a bihari háztartásokat is ellátó tűzálló árut előállító Rév és Gömör nagy része is határon túlra került."

7 Kuglófsütőt és serpenyőt is készítettek tűzálló agyagból a mezőtúriak, a Bihari Múzeum néhány sütőedénye közül készülhetett itt egy-egy darab. Mint a Bihari Múzeum néprajzi gyűjteménye is reprezentálja, a mezőtúri fazekasok sokféle készítménye a XIX. század közepétől a XX. század közepéig nagy számban voltak használatban távolabbi tájak (esetünkben Berettyóújfalu és környéke) paraszti háztartásaiban. Irodalom BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1998 A tószegi fazekasság. Studia Folklostica et Ethnograhica 40. Debrecen FÜVESSY Anikó 1987 Fazekasság. In: Szolnok megye népművészete. Budapest. 375—422. KISS István 1955 A mezőtúri agyagipar. Kézirat. EA 9710 11

3 Kiss i.m. 61. 11

4 Kresz é. n. 222. 11

5 Leltári szám: 1.75.208. M: 12 cm 11

6 Nagy Molnár i. m. 91. 11

7 Bár a túriakat az agyagrendeléstől is elvágta a trianoni határ, a felhalmozott készletükből még futotta, az itt készült főzőedények még az 1930-as években is forgalomba kerültek. Nagy Molnár i. m. 92. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk azt is, hogy két világháború között a cserép főzőedényeket fokozatosan kiszorították a vaslemezből préselt, illetve az öntöttvas lábasok. 194