Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Petrovszki Ildikó: Táplálkozás Biharkeresztesen
kalácsot és piros tojást fogyasztották el azután ünnepélyes hangulatban a családtagok reggelire, ezzel az étkezéssel egyben a nagyböjti időszak is véget ért. 6 9 A húsvétvasárnapi ebéd a szokásos nagyünnepi ebéd: tyúkhúsleves csigatésztával, töltött káposzta, a levesben főtt hús kisütve garnírunggal. Vacsorára az ebéd és a szentelmények maradékából fogyasztottak. A húsvéthétfői locsolkodással egybekötött vendégjárás során szintén a szentelményekből kínálták a vendégeket, főtt ételt nem főztek és nem kínáltak. A sütemények változatosságát tekintve azonban valóságos versengés folyt a családok között, különösen a lányos házaknál. A reprezentálásra szolgáló süteményválaszték gyors megújulása figyelhető meg ezen az ünnepnapon, akárcsak a lakodalmi vendéglátásban. A 20. század első felében a 30-as^40-es évekig hagyományosan csak üres és töltelékes kalácsot kínáltak, a 40-es évektől viszont gyorsan elterjedtek a főzött krémmel töltött szaladgárés és a lekvárral töltött vagy cukorba forgatott apró linzertészták. Pünkösd a paraszti étkezési rendben mindenütt közönséges vasárnapként szerepelt. 7 0 Biharkeresztesen is a vasárnap szokásos ünnepi ebéd fogásait készítették: tyúkhúslevest csigatésztával, töltött káposztát. A család nagysága befolyásolhatta, hogy kétféle húsos fogást készítettek-e, nagyobb családnál a töltött káposzta mellé általában pörköltöt is főztek. A mai napig elhagyhatatlan ünnepi süteménye a kalács. Az advent és a karácsony a táplálkozás tekintetében csak a római katolikusoknál megkülönböztetett időszak. A reformátusoknál nem volt sem böjtös, sem kötött, szokásos étrendje a december 24-i esti főétkezésnek. A helyi katolikusok advent első vasárnapján és december 24-én, karácsony nagyszombatján tartottak böjtös napot, mely elsősorban a húsételektől való tartózkodást jelentette. A nap főétkezésének számító kora esti böjtös jellegű vacsora nem tartalmazott főtt ételt, töltetlen kalácsot, mákos és diós töltött kalácsot, aszalt gyümölcsöt csemegéztek. 7 1 A halétel is előfordult ezen a napon, bár sokak szerint ez nem volt általános, a tömeges fogyasztása inkább újabb jelenség. A böjti időszak a karácsony éjféli misével ért véget. A 60-as évektől már eltörölt karácsonyi böjtöt még ma is sokan megtartják az idősek közül. 7 2 6 9 Újabban a római katolikus feltámadási szertartást nagyszombat estéjén hat órakor tartják a településen. 7 0 Kisbán 1997: 571. 7 1 A katolikus lakosság körében országszerte a helyi hagyományok által előírt böjtös jellegű ételsort és csemegéket fogyasztottak a karácsonyi vacsorán, melyekhez mágikus magyarázatok, hiedelemcselekmények kapcsolódtak. Kisbán 1997: 565. A más vidékeken oly gazdag karácsonyi asztal mágikus töltésű csemegéit, az almát, diót, fokhagymát Biharkeresztesen nem fogyasztották, hanem újabban a karácsonyfa alá kerültek egészséget és bőséget biztosító szándékkal. 7 2 „Az első adventi vasárnap is van böjt, de az nem olyan szigorú, mint a nagypéntek. Karácsony nagyszombatján éjféli misére mentünk. Annak is nagyböjtje volt. Ha valaki szigorúan akarta befejezni az adventet, akkor az nagyszombaton megtartóztatta magát a húsételektől akkor is. De azért főztünk, meg mindent készítettünk az ünnepre." (Nagy Lászlóné) 175
