Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Petrovszki Ildikó: Táplálkozás Biharkeresztesen

az ebédbe. Az iskolai közétkeztetés megjelenése tovább siettette a heti étrend már korábban fellazult gyakorlatának megbomlását, a hústalan jellegű pénteki étkezéshez való igazodás szándéka azonban ebben is megfigyelhető mind a mai napig. Ujkeletű jelenség továbbá az is, hogy az egyedül maradó, maguknak főző idős asszonyok - saját erejükkel és az energiával takarékoskodva - hűtőben eltartható, két napra való ebédet készítenek el egyszerre. Biharkeresztesen a 20. század közepétől az év egészére a napi háromszori étkezés, a reggeli (8 óra körül) - ebéd (déli 12 órakor) - vacsora (5-6 óra körül) hármas rendje a jellemző. Ezt megelőzően azonban, az 1950-es évekig élő gyakorlat volt az év felbontása — kifejező helyi elnevezéssel — téli evésre és nyári evésre. A téli időszakban alkalmazott ún. szokásos kettős étkezési rend egyaránt szolgálta a rövidebb téli nappalokhoz és a kevesebb energiát felemésztő téli munkarendhez való igazodást. A novembertől február végéig tartó téli evés során a nap első étkezése a 9-10 óra körüli fröstök, früstök. Ételei az előző napi maradékokból kerültek ki, vagy kemencében sült krumplit, tököt, jobbmódúaknái esetleg disznótoros kolbászt, hurkát sütöttek, általában a reggeli kemencefütéssel összekötve. A nap főétkezése a 4-5 óra körül fogyasztott koraesti vacsora volt, erre a szokásos téli ételválasztékból kétfogásos főtt ételt tálaltak. A téli evést a század második felétől már szegényesnek tartották, feladását az életszínvonal emelkedésével indokolták meg. Az idős emberek közül azonban többen később is ragaszkodtak hozzá, főként egészségügyi okokból, hogy a tele gyomor ne nehezítse meg az alvást. AZ ÜNNEPI ÉTKEZÉSEK Az esztendő ünnepei - húsvét, pünkösd, karácsony Biharkeresztes lakossága döntően két nagy vallási felekezetbe tartozik, a református többség mellett a katolikusok aránya alig haladja meg a tíz százalékot. Az év szakrális ünnepein e két felekezet étkezési szokásai - a böjtre vonatkozó eltérő egyházi előírások miatt - különböznek egymástól. A római katolikus egyházban szigorú szabályozások vonatkoztak az év bizonyos napjaira, illetve a karácsonyt és a húsvétot megelőző időszak táplálkozására. A kereszténység története folyamán fokozatosan enyhült a böjt szigora és a böjtös napok száma, a 20. század első felében már csak a húsvétot megelőző negyvennapos 172