Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Petrovszki Ildikó: Táplálkozás Biharkeresztesen

lakodalmakban és más ünnepeken. Néhány helybeli asszony jövedelemkiegészítő tevékenységként foglalkozott nagyobb mennyiségű tarhonya előállításával. A klasszikus főtt tészták mellett nyers vagy főtt krumplival vegyített tésztamasszából is készültek hétköznapi tésztaételek. Összetört főtt krumplival gyúrt tésztából készült a szilvával töltött gombóc, és az ujjnyi vastag hengerekre sodort nudli. Mindkettőt cukros prézlibe forgatva, a nudlit ezenkívül cukros mákkal megszórva is fogyasztották. A sztrapacska reszelt nyers krumplival kevert tésztáját galuskaszerüen vízbe szaggatták, majd leszűrve forró zsírral, esetleg sós tejföllel leöntötték. A levesbe való tésztabetétekből általában egy kilogramm lisztből kitelő mennyiséget készítettek el előre. A vasárnapok és ünnepnapok húsleveseinek tisztán tojással gyúrt tésztabetétje a vékony laskatészta (vékonymetélt), az apró rombusz alakú kockatészta, és a csiga. Nyári zöldséglevesekbe és csirkelevesekbe friss reszelt tésztát is belefőztek. A sült és főtt tészták között átmenetet képez a főtt tésztához hasonlóan ízesített ún. leöntött tészta, melynek Biharkeresztesen előforduló elnevezései guba és fickó. A kenyértésztaszerű gyúrt tésztát ujjnyi vastag rúdba sodorva a sülés után kis darabkákra feltördelték, majd tésztaszűrőben forró vízzel - ritkán tejjel - leöntötték, megáztatták, majd a főtt tésztához hasonlóan ízesítették. Hétköznapi tésztafogásként zsírral bőven meglocsolva magában is fogyasztották, de a leggyakoribb mákos ízesítés mellett dióval, túróval is megszórhatták.

1

5 Sült tészták A sült tésztafélék egyik része hétköznapi ebéd második fogásaként vagy vacsora főfogásaként, másik része ünnepi alkalmak hagyományos vagy éppen újfajta csemegéjeként került a keresztesiek asztalára. A hétköznapi sült tészták többségét olcsóbb alapanyagból állították elő, kevésbé időigényes technikával, kelesztés nélkül, gyúrással vagy kavarással készültek (pl. kukorica- és krumplislepények, palacsinta, tarkedli, pite). Voltak azonban olyan hétköznap fogyasztott tészták is, amelyeknek elkészítése viszonylag nagyobb munka- és időráfordítást, jobb minőségű alapanyagot igényelt. Ezek a korábbi időkben ünnepek étrendjén szerepeltek, onnan szorultak ki az újabb, divatosabbá váló sütemények megjelenése miatt (pl. fánk, csőröge). A település ünnepi étrendjén - különösen a naptári év vallásos eredetű rítusokkal színezett ünnepein, karácsonykor és húsvétkor - ma is szerepel néhány nagy múltú 1

5 A guba a főtt tészta mellett a böjtös ünnepi étrend sok tájon szokásos étel, Biharkeresztesen azonban böjti ételként nem ismert. 144