Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Bihari-Horváth László: A bakonszegi parasztközösség által a XVIII. században hasznosított puszták története: a Kovácsi- és a Bócsi-puszta
Boles, illetve Bolcshida nevét először 1274-ben, egy birtokcsere alkalmával jegyezték le (ugyanis az ekkor már minden bizonnyal hosszú ideje a Hontpázmányok kezén lévő Bolcshida földet a Hontpázmány nemzetségbeli Lampert fia Miklós elcserélte az ugyan ebből a nemből származó rokona, Paznan fia Der s egyik bihari falujának fele részével). 6 0 Bölcs, bár kétségtelenül a mai Berettyóújfalu határában a legkorábban megtelepedett falvak közé tartozik, a határában utóbb kialakult települések első írásos említéseitől csak közel hatvan évvel később szólnak róla a források. Határában több kisebb község alakult ki az Árpád-kor folyamán: ilyen volt maga Szentmárton. A legtovább megmaradt falu Szentdienes lehetett, amitől nyugatra, Bakonszeggel átellenben, a Berettyó déli oldalán települt Kórógy. A környék úthálózatát ugyancsak nagy vonalakban lehet rekonstruálni és csak a XII—XIII. század fordulóján már létező utak meghatározásáig terjeszthetjük ki a vizsgálatot. Ekkora már a teljes településhálózat kialakult. A legfontosabb mindenképpen az az észak-dél irányú út volt, amely Debrecen, majd Derecske felől húzódott a Berettyóig, majd Újfalun (és talán Bolcshida átkelőjén) áthaladva délnyugatnak fordult, Szeghalom irányába. A Berettyó mentén kelet-nyugati irányban is kellett lennie egy másik útnak, amely Bihar mezőváros felől Kékesen és Bojton keresztül jött Bölcsig, nyugat felé pedig Bakonszegnél keresztezte a Berettyót és haladt tovább északra. Bölcsöt a XI. században adományozhatta a király a Hontpázmányoknak, ezt megelőzően e település is várföldekhez tartozhatott. A Hontpázmányok birtoklása egészen a XIII. század végéig volt zavartalon Bölcsön. A századvégi egyik forrásban szereplő (Barsa nembeli) Apa comes - aki nem lehet azonos a Barsa nemzetség ún. Nadányi ága Karácsonyi János által közölt nemzedékrendjén feltüntetett és 1230 körül élt Apa nevü őssel 6 1, hanem annak hasonló nevű fia lehetett - azonban birtokrészt szerzett a Hontpázmány nemzetségbeli Paznan fia Ders Bölcs falujának önállósult részében. A váradi püspöki tizedjegyzékben is ezért tüntették fel külön elnevezéssel Boich Ders és Boich Apa dézsmáját. A XIII. század első feléből több adat nem is áll rendelkezésre, ahogyan a tatárjárás utáni évtizedek eseményeiről sem szólnak a források, ami mutatja a tatárdúlás roppant pusztítását is. A Berettyó-vidék ugyanis a támadás közvetlen útvonalába esett. A falvak egyszerű házai csakúgy, mint a templomok áldozatul estek a pusztításnak. Ekkor vált rommá a (még nem is sokkal korábban felépített) herpályi monostor, de a bolcsi nemzetségi monostor is a dúlás alatt pusztulhatott el. A népesség lassú új rátelepedését 6 0 1274: Dl. 38126. (idézi: Györffy 1966: 605.) 6 1 Karácsonyi 1900: 205., 211. 122
