Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Bihari-Horváth László: A bakonszegi parasztközösség által a XVIII. században hasznosított puszták története: a Kovácsi- és a Bócsi-puszta

Tanulmányomban igyekszem értelmezni a puszták határhasználatát, azonban a pusztai gazdálkodásnak - kellően adatgazdag források híján - nem a komplex, csak egy összetett képét ismertethetem. A puszták kialakulásának és használatba vételének könnyebb megértéséhez mindenképp indokoltnak tartom ismertetni a XVIII. századi pusztahatárok törökkorban elpusztult településeinek történetét. Kovácsi a XIII—XVII. században A XIX. század folyamán ármentesített Nagy-Sárrét területének elmocsarasodása a XI-XII. században indult meg, jelentősebb kiterjedésének első időszaka pedig 1360 és 1460 közé esett.

2

5 Az ezt a száz évet megelőző korszakban, azaz a magyarság falurendszerének kialakulása és megszilárdulása idején, illetve a honfoglalás korában az adott térség településeinek jóval több állattartásra és földmüvelésre alkalmas határrésze volt, mint a XIV. század közepén. A mai Bakonszeg jelenlegi határa is számos paraszti közösséget tartott el: Kovácsi mellett itt feküdt Aka

2

6, Kórógy és Szentadorján települése. Ezek közül minden bizonnyal elsőként, a régészeti kutatások szerint már a X. században Kovácsi települt meg. 1897-ben egy pusztakovácsi tanyán (Nadányitanya lelőhelyen) a nagyváradi Bihar Megyei Múzeum régésze, Cséplő Péter egy XI. század elejéig használt honfoglaló magyar temetőt talált.

2

7 A feltárást Sőregi János, a debreceni Déri Múzeum régész igazgatója is folytatta az 1930-as években.

2

8 Leleteik egy, a Géza fejedelemségének korában már megült, legalább három generáció által lakott helyet feltételeztek Bakonszegnek a Kovácsi határrészére eső lelőhely környékén. A régészeti feltárások tehát lehetővé tették egyrészt magának az archivál is forrásokból ismert településnek az azonosítását, másrészt és ebből adódóan a település X. századi megtelepedésének felismerését. Kovácsi valószínűleg a királyi (vagy hercegi)

2

9 birtokszervezetbe tartozott és az alávetettek foglalkozás szerinti (azaz a kovácsmesterséget gyakorlók) egybeszervezésével és letelepítésével jött létre. Magának a településnek (a XIII. század elején már biztosan álló temploma körül kiépült) belsőségét a 20. század első felének régészeti kutatásai nem találták meg. A település helyének meghatározására csak az 1970-es 2

5 Papp I960: 78-81. 2

6 Ennek külső határában települt meg a XIV. században már biztosan lakott Bakonszeg (vő. Módy 1990: 9-10.) 2

7 Cséplő 1897: 432-441., Uő. 1899: 360-364. 2

8 Sőregi 1938: 24-26. 2

9 A királyi, vagy hercegi birtoklást támaszthatja alá Udvari (ma Sárrétudvari) Kovácsihoz való viszonylagos közelsége is (vö. Módy 1990: 16.). 115