Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 15-16. (Berettyóújfalu, 2011)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Seres István: Források Kis Víg Miska üldözéséhez
III. KORABELI ÚJSÁGCIKKEK A TETÉTLENI RABLÓGYILKOSSÁGRÓL 1. Pesti Napló, 8. (1857) 83-2171. április 11. 2. o. [„Pesti Napló"] Tetétlenről írják ápr. 4-kéről lapunknak: Folyó hó l-jén esti 8 óra után egy sebesen hajtató szekér állt meg nt. Jakab Antal tetétleni lelkipásztor háza előtt, ki nemrég érkezett volt haza Püspök-Ladányból, s káplánjával, Sz. József úrral vacsoránál ült. A házi kocsis a szekérzörgésre a kapuhoz sietett, hogy felnyissa, azt hívén, hogy vendégszerető gazdájához vendég érkezett. Egy idegen az érkezett kocsin maradt, más három leszállt s a kapuhoz közeledvén kérdik a kocsistól, itthon van-e a gazdája? - s mondák, vezesse őket hozzá. A közeledő éji őrt is magokkal hívták s a pitarajtóban alvó harangozót felköltvén, midőn oda értek, többé nem szavakkal sürgették a kocsist, éji őrt és harangozót, hanem maguk előtt taszigálták éktelen káromlások közt. A szokatlan zajra J. A. lelkész puskát ragadott s védelmi állásba helyezte magát. A konyhába nyíló ajtót felnyitván, irányzott; de fegyvere nem sült el. Abban a percben mindhárom rabló egyszerre lőtt rá s ő összerogyott. Ekkor a szobába rohanván Sz. J. káplán urat megkötötték s arcára ruhát vetvén a belső szobának tartottak. Az ajtó mellett levő szekrényt, melyben érdekes irományok s más értékes tárgyak lehettek; feltörték. Nem tudni még, mit vittek el belőle. Visszajővén a belső szobából, a vérében fekvő J. A. lelkész 180 pftos zsebóráját, tárcáját, több igen becses gyűrűjét s lőfegyvereit magukhoz vették s a gyertyákat kioltván eltávoztak. A fegyverropogásra a szomszédok, éjiőrök összeszaladtak, de senkinek sem jutott eszébe a kocsi mellett fütyölve járkáló rablót megtámadni; valamint a sebesen hajtó kocsinak útját sem merték állani; mert a fegyveres rablókkal a merőben fegyvertelen lakosok sem vívhattak volna. A lelkész, mire orvosért küldtek volna, kimúlt. Tetétlen s az egész egyházmegye e rendkívül s több tekintetben is sajnos esemény által igen sokat vesztett. Jakab Antal műve volt, hogy e csekély jövedelmű egyház a közelebbi években a díszes, bádogos tornyot s bele órát állíthatott. A nagyharangot egészen a maga költségén öntette. Éppen e tavaszon orgonával is akará díszíteni az egyházat; s már előleges intézkedéseket is tett ez iránt. Egy kisdedóvó intézet fölállítását egyik legközelebbi teendőjének tartotta. A papi fizetés javítása végett 300 pfrtnyi évi jövedelmet alapított. De jótékonysága szélesebb körre is kiterjedt. Az egyházmegyebeli papi és tanítói 101