Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

FORRÁSKÖZLÉS - QUELLENNACHWEIS - Sándor Mária - Török Péter: Rebeka néni szakácskönyve - Egy százesztendős kéziratos receptgyűjtemény Csökmőről

elején hunyt el. A családi emlékezet úgy tartotta meg, hogy a gazda haláláig szolgált Z. Nagy Rebeka, ezután hazament idős szüleit ápolni, majd azok halála után 1929-ben költözött össze Török Istvánnal. Új családjában a kézírásos füzetet a gondjaira bízott gyermekek gyakran nézegették. A receptfüzet tartalmaz ugyan egy dátumot: „Z. Nagy Rebeka 1911. febr.", azonban a tinta és a kézírás eltérése miatt feltételezhető, hogy ez egy a receptek leírásától eltérő korú bejegyzés lehet. Annyi bizonyosan megállapítható, hogy a receptfüzet a XX. század legelején keletkezett, közelebbről: 1899 és 1912 között. A receptek egy (talán gazdasági ügyek jegyzetelésére készült, vízszintesen és függőleges piros színű vonalakkal rovatolt) 12,3x18,9 cm méretű füzetbe íródtak tintával. A füzetnek nem maradt meg a borítója, összesen 42 lapot (84 oldalt) tartalmaz, amelyből 48 oldalon található írás.

4 A kézírásból az látszik, hogy a receptek lejegyzője íráshoz szokott (talán éppen azért, mert nem régen hagyta el az iskolapadot), ugyanakkor gyakori a betűtévesztés, az elírás, és teljesen hiányzik a központozás. A füzet 63 főétel - levesek, húsételek, mártások - és 36 sütemény elkészítését tartalmazza, egyesével számozva a különböző ételeket. A családi emlékezet úgy tartja, hogy Rebeka néni később ezekből az ételekből nagyon keveset készített későbbi családjának, a receptfüzetet pedig főzésnél nem használta. Az ételek, főként a sütemények egy részének elkészítéséhez olyan alapanyagok szükségesek, amelyek a XX. század elején még nem voltak általánosak a csökmői, önellátó gazdálkodást folytató hagyományos paraszti háztartásban. (Pl. cukor, citrom, narancs, feketekávé.) Az ételek elkészítésének leírási módja azt sugallja, hogy egy másik személy (talán egy idősebb cseléd) diktálta Rebekának. A sütemények leírásánál pedig az addigiaktól merőben eltérő fogalmazási módból azt is lehetségesnek tartjuk, hogy másolta leírója - legalábbis egy részét a recepteknek. Erre utal a süteményeknél előforduló szóismétlés, valamint gyakori ezek javítása is: gyakran több szó is egymás után át van húzva, mintha írója eltévesztette volna a másolt szövegben a sorokat. A „sütemények táblája" egy részének receptjei más mértékegységekkel (a latot, fontot felváltja a „deka") kivéve az utolsó három recept, amely a főételek leírásakor előforduló meszelyt ismét használja - ezért feltételezhető, hogy a recepteket nem egy időben, és valószínűleg több forrásból jegyezte le Z. Nagy Rebeka. 4 A rcccptfuzct három kisebb füzet egybekötésévcl keletkezett, de valószínűleg meg a receptek lejegyzése előtt lettek egybekötve. Az első két résznek megvan még az összetűző kapcsa, ám az első íiizct hiányos, kitépett lapok nyomát fedezhetjük fel. A harmadik egység is hiányos (itt a kapocs is hiányzik), a végéről lapok lettek kitépve, így 3 írásos lap az egység elejéről (ám az írás folyamatos) nincs rögzítve, különáll. A receptfüzet felépítése: a „Sütemények táblája" 21 oldalát követi 19 üres oldal, aztán következik 27 oldal főétel, majd 17 üres oldal. 76