Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

MEGEMLÉKEZÉSEK - NACHRUF - Csorba Csaba: Emlékezés Dankó Imrére ( 1922-2008)

vállalkozást, megindítom a Rálátás című, kéziratként terjesztendő, évi négy számban megjelenő kulturális, helytörténeti-honismereti folyóiratot" - írja a Rálátás I. évfolyama 1. számának Beköszöntőjében. 2000-ben megjelent a Zsáka kötet, s a következő években is szép sorban követték egymást a Rálátás füzetek, általában 40-60 oldal közötti terjedelemben. Dankó Imre, túl a 80. évén is fiatalos lendülettel szervezte a cikkeket, s beletanulva a számítógépes szerkesztésbe is, igazi friss, modern szemléletű folyóiratot adott ki, amelynek kitűnő cikkei mellett a híranyaga is elsőrangú volt, jeléül annak, hogy az e-mail korszakában is a levelező Dankó Imre legendás jól értesültsége töretlenül megmaradt. Dankó Imre hívta föl a figyelmet (2004/1. sz.) az etnográfus Varga Gyula közelgő 80. születésnapjára is. Ennek eredménye lett egy szép ünnepség a Déri Múzeumban, és Varga Gyula válogatott tanulmányai testes kötetének (Granarium) megjelenése. Köszöntötte a 90 éves Jakó Zsigmondot is (2006/3. sz. 31-32.). Az Alföldi Könyvtéka sorozat 1. köteteként Dankó Imre szerkesztésében és jegyzeteivel jelent meg egy kitűnő válogatás, Szűcs Sándor: A puszta utolsó krónikása címmel (Túrkeve, 2003). Továbbra is segítette a határon túli kutatást. Különösen a szívén viselte a határon túli Biharban Dukrét Géza által szervezett partiumi és bánáti egyesület tevékenységét. Dukrét Géza nekem küldött legutóbbi levelében így emlékezett erre: „A vele való kapcsolatom elég régi. O volt az, aki segített először bejutni a református levéltárba. O alapozta meg a kapcsolatot. Elintézte, hogy szinte majdnem ingyen fénymásolják a levéltári anyagokat. O szerezte először a szállást Debrecenben, mikor ott voltam. 1998 és 2002 között könyvismertetőket írt a könyveinkről. Könyveket adott a könyvtárunkba." A Bihari Múzeummal való kapcsolata mindig kiegyensúlyozott és közvetlen maradt. Jele ennek, hogy bihari vonatkozású kutatási dokumentációit, jegyzeteit, kéziratait, fotóit átadta a múzeum adattárának. A Honismeretben (2006/5. sz. 107-108.) szép ismertetést közölt a múzeum évkönyve X-XI. kötetéről, méltatva az imponáló intézményfejlesztés eredményeit. A múzeum helyét és szerepét a következőképpen látta: „Nemcsak a múzeumok, a testvérintézmények és munkatársaik megértő rokonszenvét, segítő támogatását tudta a Bihari Múzeum megnyerni, hanem elég széles körűen »be tudta szervezni« a múzeumi munka szinte minden fonnája után érdeklődőket a városban, a környéken élők, sőt többeket az elköltözőitek közül is. Ebben a nagy társadalmasítási munkában jelentős szerepet kapott a bihari patriotizmus is. Ilyen vonatkozás299