Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

MEGEMLÉKEZÉSEK - NACHRUF - Csorba Csaba: Emlékezés Dankó Imrére ( 1922-2008)

Az 1992-es évben megjelenhetett sok évtizedes vásár-kutatásainak összegzése (Régi vásáraink világa), bár a gyűjtött anyaghoz képest viszonylag szerény terjedelemben. A Magyar Néprajz III. kötetében is megkapta a lehetőséget „A magyar vásárok néprajzának" összefoglalására. Az Ujváry Zoltán szerkesztésében kiadott Biharnagybajom története és néprajza kötetben is megírhatta az árucsere néprajzát. A szomszédságból (Békés megye) is kapott feladatot. Az 1993-ban kiadott Békéscsaba néprajzban a kismesterségek, árucsere, piacozás-vásározás témakörét foglalhatta öszsze, viszonylag nagyobb terjedelemben. 1993-ban készült el Magyarhomorog monográfiája (nagy megtiszteltetés, hogy e sorok írója lehetett a lektora). A kötet kiadása azonban évről évre húzódott, s végtére csak 2001-ben jelent meg Debrecenben (Magyarhomorog. Egy bihari falu etnokulturális képe). 1994-ben viszont Debrecenben (Ethnica kiadás) megjelent Ujváry Zoltán szerkesztésében egy település monográfiája: Nagyecsed (Központi szerepkör és önkormányzat a történelem sodrában). 1996-ban, a Matolcsi Lajos kezdeményezésére szerveződött Bihari Diéta tudományos üléssorozatáról természetesen Dankó Imre sem hiányozhatott. Berettyóújfaluban A bihari vásáröv története, mai helyzete címmel tartott előadást, ami a Bihari Dolgozatok 10. számában meg is jelent. A Bihari Diéta V. kötetében (2004. 89-99.) a bihari csíkászatról jelent meg fontos tanulmánya. Ebben az évben sikerült Biharkeresztes önkormányzatával (elsősorban Kozma Sándor polgármesterrel és Fülöp Mihály gimnáziumi igazgatóval) olyan kapcsolatot kialakítania, hogy megindíthatta Itt és Most címmel a Biharkeresztesi Múzeumbarátok évente 4 számban megjelenő kulturális, helytörténeti, honismereti tájékoztatóját. Az 1. szám Beköszöntőjét a következő gondolatokkal indította útjára: „Régebben is, de mostanában különösen sokat hallani Magyarország gazdasági-kulturális kettészakadásáról, az ország keleti felének lemaradásáról, hátrányos helyzetéről - amelyben előkelő hely illeti meg Bihart, és minden jóravaló törekvés, várossá levés, áldozatvállalás ellenére Biharkeresztest is. Az elmaradottság, a többszörösen hátrányos helyzet nagy társadalmi, kulturális, tudatbeli közömbösséget eredményezett, és emiatt is a saját életünk alapvető kérdései felőli érdeklődésünk a minimálisra csökkent. Mindehhez szerencsétlenül társult anyagi helyzetünk további romlása, a kezdeményezéseket szóhoz jutni sem engedő, jövőképet kialakítani képtelen pénztelenség, ami mindenek fölé helyezte a közösségi élettel nem törődő, buta, és a jövőt illetően felelőtlen anyagiasságot." 297