Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Kolozsvári István: Egy bihari falu építészeti hagyományainak átalakulása a XX. században - Pocsaj népi építészete és változó faluképe

jelent mindenki számára megfelelő megoldást és eredményeket, akkor azt mondhatjuk, hogy joggal. De amikor ezt mondjuk, át kell gondolnunk a kétszáz évvel ezelőtt élt zsellérek életkörülményeit, ugyanúgy épített környezetüket és életmódjukat, és akkor az is előfordulhat, hogy hasonló választ kapunk. Ezzel nem mond ellent az a tény, hogy napjainkban a hagyományos építészeti módszerek, anyagok, technikák és fonnák reneszánszukat élik. Egy táj, egy vidék egykori valódi jellegének feltárása és újbóli meghonosítása, vagy egy bizonyos logikus linearitásra való törekvés nem feltétlenül jelent visszalépést, sőt. Pocsaj építészetében több markáns szakasz is elkülöníthető. A XVIII. század végén megjelenő, majd a XIX. század derekán kiteljesedő változások előtti archaikus építészet. Az ezt követő új anyagok és formák által meghatározott új stílusok, melyek mindegyike követ egy olyan gazdasági és társadalmi mechanizmust, mely közvetlenül és kizárólagosan hatott az életmód egészének alakulására. A harmadik nagy korszak a XX. század, annak is a második fele, amelyben e közvetlen, oda-vissza ható egység felbomlott, és az életkörülmények nem tükrözték hűen a személyt, hanem egyszerűen csak kiszolgálták, és egyben megkövetelték az egyént. így korunk gyökerekhez húzó törekvéseit az ene irányuló kompenzálás szándékának érzem, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ez csak az egyik tendencia napjainkban. A másik az, ami még az elmúlt néhány évtizednél is lendületesebben tünteti el a sokat emlegetett ,jelleg"-et - akár tudatosan, akár tudattalanul. Népi építészeti emlékeink szempontjából talán ez utóbbi a veszélyesebb. Ezek a megfigyelések általánosan is érvényesek lehetnek, ezért igyekeztem esettanulmányként felvázolni a különféle változásokat. Módszereimben nem titkoltan próbáltam követni azon munkákat, melyek egy-egy más település, vidék építészeti hagyományait tárják fel, és amelyek szemléletéből és tárgyi megállapításaiból, sőt részleteiből igen sokat meríthettem. Irodalom BALASSA Iván 1960 A magyar kukorica. Néprajzi tanulmány. Budapest BALLAGI Aladár 1891 A bihari síkság. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. VII. Budapest, 397^128. BARABÁS Jenő - GILYÉN Nándor 1979 Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. Budapest 1987 Magyar népi építészet. Budapest 240