Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Kolozsvári István: Egy bihari falu építészeti hagyományainak átalakulása a XX. században - Pocsaj népi építészete és változó faluképe

Az eddig bemutatott alapfunkciójú helyiségek mellett a parasztház igen korán egy második lakóhelyiséggel bővül. A második szoba, hátsó szoba, hátsó ház a konyha, illetve a pitvar után következik, megelőzve a kamrát. A népi építészeti felmérések

44 és a XVIII-XIX. századi levéltári források szép számmal bizonyítják, hogy a kétszobájú parasztház a XVIII. században is előfordult, a XIX. század derekán pedig már dominánsnak tekinthető - legalábbis középparaszti vagy módosabb szinten. A második szoba hasznosítása különféleképpen történhetett, de nem feltétlenül tette kényelmesebbé az életet. Elterjedésével párhuzamosan megjelenik a tisztaszoba. E megkímélt, rendet és presztízst szolgáló, gyakorlatilag lakatlan „vendégszobá"-t már a XVIII. század második felében megtaláljuk egyes gazdagparaszti házakban, meghonosodása azonban olyan lassan zajlik, hogy még a XIX. század végén sem jut el az ország minden részébe. Virágkora községünkben - az Alföld egészével párhuzamosan - a XIX. század második felére, végére tehető.

4

5 A ház hosszúsága megnehezítette a háztartás üzemelését, ezért sok helyen a ház vonalát derékszögben megtörték, ami L alakú alaprajzot eredményezett. Ennek az alaprajzi változatnak az előzményeit a régészeti feltárásokból már a 15. századtól ismerjük az Alföldről. Az L alakú házaknak két fő típusa van, a tradicionális hajlított ház és a polgárosult utcafrontos épület.

4

6 (19., 20. kép) Az 1940-50-es évek táján a magyar falusi házkultúrában új korszak köszönt be, amely radikálisan szakít a régi alaprajzzal és építésmóddal. Négyzetes alaprajzú, sematikus tömbházak készülnek két, esetleg három kisméretű szobával, fürdőszobával. Előnytelen megjelenésük teljesen megbontja, és évtizedekre meghatározza a faluképet. Változatosabb alaprajzú, emeletes, összkomfortos lakóépületek nagyobb számban az 1970-80-as évektől épültek, de ez csak kisebb jelentőséggel és számban van jelen Pocsaj építészetében. Beosztásuk a nyugat-európai mintákat követi, a földszinten nagyobb nappali helyiséggel, az emeleten hálószobákkal. Tüzelőberendezés, füstéi vezetés A falusi ház központja, az otthon jelképe a tűzhely. A tűzhelyen főztek, sütöttek, körülötte melegedtek, aludtak, beszélgettek. A tűzhöz fűződő rendkívül sok racionális és mágikus hiedelem is jelzi, hogy a hely vagy berendezés, ahol, amiben ég, milyen jelentős szerepet játszott a mindennapi életben. Két alapcsoportjukat szokás megkülönböztetni, a nyílt és zárt tüzelőt, amelyek azonban többféle módon is kombinálódhattak egymással. 4

4 PATAKY E. 1995. 4

5 DÁML. 1982. 4

6 ZENTAI T. 1997. 145. 230