Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Vajda Mária: A szőlőművelés szokáshagyományai Almosdon

A Miskolczyak, a Fráterek és Bihari László tulajdonában voltak a legnagyobb szőlőbirtokok. A második világháború előtti időben híres volt Bihari József 4 kat. hold szőlője, akárcsak Székelyhídi Béla református lelkész 6 katasztrális holdnyi kertje. A többségben lévő kisparaszti szőlőparcellák fő célja pedig többnyire nem az értékesítésre való termelés, hanem a házi szükségletek kielégítése volt, hogy minden napra jusson bor, és gyümölccsel lássák el a családot. A telepítéseket nem mindenkor koronázta siker. Sorozatos fagykár érte pl. az álmosdi Ilona telepet alapító házaspár, Kozma György hódmezővásárhelyi királyi közjegyző és neje, született Lovas Ilona szőlőjét is. Az Almosdon élő két földbirtokos, ősi vagyonmentés révén kapta 1926-ban, a Nyírág csatorna mellett fekvő, közel 100 kat. holdas, teljesen elhanyagolt állapotban lévő árteres birtokot, szőlője is kétségbeejtő állapotban volt (33 kat. hold 1432 négyszögöl szántó, 37 kat. hold. 21 négyszögöl rét, 8 kat. hold 47 négyszögöl legelő, 18 kat. hold szőlő). Saját szőlőiskolát hoztak létre. 1928-ban a régi szőlőhegyet, melyet úgy vettek át, hogy évek óta parlagon hevert mint legelő, újból átültették szőlővel. így már 28 hold 1492 négyszögölre nőtt a szőlőbirtokuk. Azonban 1927, 1928-ban a tavaszi fagy, majd 1929-ben a rettenetes téli fagy következtében tíz hold szőlőjük teljesen kifagyott, megszűnt szőlő lenni. Kiforgatták a kifagyott szőlőtőkéket, és tíz holdon burgonyát vetettek.

9 Minden nehézség, időleges kudarc ellenére, Almosdon virágzó szőlőművelés folyt az utóbbi néhány évtizedig. Jelentős változás következett be a kisparaszti magángazdaságok úgynevezett szocialista átszervezésével. A termelőszövetkezet az álmosdi szőlőskertek nagy részét kiszántotta. így a Bocskai szőlőskertet teljes egészében, a Hunyadi, Nagyludasi, Nemes kertek nagy része megszűnt mint szőlőskert. Ezeket többségében erdősítették. Kialakítottak egy zártkertet a Kisludasi kertben, az elvadult szőlőket gépekkel kiforgatták és újratelepítették. A termelőszövetkezet kimutatása szerint 1987-ben (Almosd ekkoriban Bagamér társközségének számított) a szőlőterület nagysága 135 ha 3810 négyszögöl volt, 222 kisbirtokos tulajdonában. A Búzakalász Termelőszövetkezetnek Almosd területén 2 kat. hold régi (1943-ban telepített) szőlője volt (benne a régi fajtákkal: Otelló, Erdei, Delovar és Kadarka). Kéthektáros, (1980-82. évi) újtelepítésű szőlőjében Olasz rizling, Saszla, Pannónia kincse, Cardinál fajtákkal. (Ez már kordonművelésű volt, 240x120 centiméteres kötésben.) A kisgazdaságokban az alacsony, karós művelésű (bár helyenként már kordonművelésű) parcellákon a régi szőlők mellett {Kadarka, Rizling, Lelt-szőlő, 9 HBML. V. 603. 2. cs. Álmosd község közigazgatási iratai, 1930. 156