Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Seres István: Források Zöld Marci életéhez - A betyár első bűnperének iratai 1810-ből

ügyében hoztak egyazon iktatószám alatt hasonló ítéletet, közöttük egyértelműen közeli rokonság állhatott fenn. Az olvasónak rögtön szembetűnhet, hogy a debreceni illetőségű Zöld család két tagját is „Nagy" néven említik, s egy ízben még Zöld Marci apja neve is hasonló formában fordul elő. A nagy tudású Hajdú vármegyei föle véltáros, Herpay Gábor monográfiája szerint a hajdúszoboszlói és derecskei Zöld családok felmenői 1651. szeptember 23-án kaptak címeres nemességet III. Ferdinánd királytól. Az adományt Zöld Miklós érdemelte ki, és az uralkodó kiterjesztette feleségére, Korda Zsuzsannára, János nevű fiukra, Erzsébet és Anna nevű leányaikra, valamint a nemességszerző Miklós ugyancsak János névre hallgató fivérére is. Az utóbbit egyébként már az 1702. évi összeírás is a szoboszlói hajdú nemesek között tartotta nyilván, és tőle származik le a család hajdúszoboszlói ága. Miklósnak két fia volt, az adománylevélben szereplő János, valamint a feltehetően később született Pál. Herpay szerint János Derecskére, Pál pedig Debrecenbe költözött át, ahol a leszármazottaik is éltek, a család berettyóújfalui kötődéséről azonban semmit nem írt.

1

1 Úgy tűnik, hogy a család szétágazása ennél jóval bonyolultabb. 1776 januárjában ugyanis Földesen és Derecskén Bihar vármegye hatósága hat idős embert hallgatott meg a Derecskén és Debrecenben élő Zöld (!) Nagy család nemességével kapcsolatban. A tanúk egybehangzóan állítása szerint a nemességszerző és meglehetősen hosszú életkort megélt Zöld Miklós (akit egyébként a fent maradt iratok gyakran „Nicolaus Zöld de Berettyó Újfalu" néven említenek) Pál nevű fia önálló kúriával és „nemesi fundussal" rendelkezett Berettyóújfaluban. Ketten még a kúria helyére is emlékeztek, egyikük szerint Zöld Pál „Csiffi Ferenc curiájához nem messze lakott, a maga curiáján", a másik pedig úgy tudta, hogy Zöldnek a „Csiffi Ferenc sorján, Bátsó hídján innét Konyár felé való uczában volt a curiája". Zöld Pál hamar elhalt, felesége, Balog Erzsébet pedig hozzáment egy Nagy Pál nevű derecskei parasztemberhez, és kisded gyermekeivel, Pállal és Jánossal együtt Derecskére költözött. Az utóbbi, György nevű fiától származó unokái: János, György és Mihály voltak aztán, akik később Debrecenbe költöztek tovább. Zöld Pál gyermekeit és János unokáit tehát az özvegy második férje után kezdték el Nagynak, illetve Zöld Nagynak nevezni.

1

2 Messzemenő következtetetést ugyan a fentiek alapján sem vonhatunk le, de elképzelhetőnek tartjuk, hogy Zöld Marci apja is a Derecskére, majd Debrecenbe származott Zöldek leszármazottja lehetett, s talán a család éppen az ő személyében 1

1 HERPAY Gábor, dr.: Nemes családok Hajdúvármegyében. Debrecen, 1926. 244-245. Herpay nem említi meg a két leányt, azok nevét az armálisnak az alábbi forrásban található másolatából írtuk be. 1

2 A földcsi vizsgálatra január 18-án, a derecskeire egy nappal később került sor, 1777. február 22-én pedig újabb kiegészítéseket tettek a vallomásokban. HBML, Bihar vármegye levéltára, IV. A. 6/1. Nemesscgi perek. Nr. 105. A forrásra Zöld Mihály úr hívta fel a figyelmünket, szíves segítségét ez úton is köszönjük. 135