Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Seres István: Források Zöld Marci életéhez - A betyár első bűnperének iratai 1810-ből
Nagyváradon összetalálkozott a feltehetően azóta is szökésben levő Kováccsal, és ismét vele tartott, eszerint tehát Marci tényleges betyárkodása kevesebb, mint egy évig tartott! Vallomása további részéből az is kiderül, hogy hét-nyolc hónapon keresztül csak kettesben bujkáltak, miközben három beismert lopást is elkövettek. Ersemjén és Hajdúsámson környékén három alkalommal összesen tíz lovat loptak el, amelyeket többek között Bélteken, Mihályfalván és Debrecenben adtak tovább. A Vörösmarty által is megénekelt Becskereki, valódi nevén Palatinszki Pista bandájával pedig csak Lőrincnap (augusztus 10.) táján akadtak össze Bánházán. A változó létszámú betyárbanda az elkövetkező három hónap során gyakorlatilag az egész Tiszántúlt végigfosztogatta. Novemberben már csak a két vezér volt szabadlábon, amikor összetalálkoztak Kapus Miskával, és november 16-án a fegyverneki pusztán rajtuk ütöttek Heves vármegye fegyveresei. Marci és Kapus akkor még el tudott menekülni, de néhány napon belül ők is kézre kerültek. Marcit 26-án az öcsödi lakosok fogták el, társát pedig három nappal később Hódmezővásárhelyen érte utol Bulyovszky csendbiztos. A három betyárt december 6-án akasztották fel a fegyverneki pusztán. Zöld Marcit, saját bevallása szerint, három alkalommal ítélték el és összesen hat évet töltött el a nagyváradi tömlöcben. Bűnpereinek iratait azonban ma már hiába keresnénk a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár állagai között. Békés István ugyan említést tesz egy 1814. június 11-én keltezett, „Zöld Martinus cum Sociis Criminis furti reus ex Cottu Bihariens" („Bihar vármegyéből való rablással vádolt Zöld Márton és társai") felzetű bűnperről, de szerinte annak iratait már korábban kiselejtezték. 8 Valóban, a nagyváradi császári és királyi törvényszék iratanyaga több alkalommal is jelentős selejtezéseken ment keresztül. 1849 elején a honvédseregnek gyártott lőszer számára adtak át máig sem ismert mennyiségű iratanyagot, de Jakab Mihály levéltáros jó néhány - számára érdekes tűnő - okmányt megmentett az utókornak. Jó 11 évre rá, a törvényszék megszüntetésekor Jakab Sándor törvényszéki igazgatósegéd (korábbi levéltárnoki segéd) nézte át a megmaradt okmányokat, és azokból két csomagot összeállítva 1860. május 13-án elküldte a Magyar Nemzeti Múzeum számára. A küldemény egyik része húsz bihari boszorkányper iratanyagát tartalmazta az 1708-1766. közötti évekből, a másik pedig 58, különböző tartalmú büntetőperes eljárás okmányait őrizte meg, két kivétellel ugyancsak a 18. századból (1705-1810). Az utóbbiak egyikét éppen Zöld Marci első, 1810. évi bűnperének az iratai - három korabeli levél és három tanúvallatás - alkotják. 9 Jakab Mihály levéltáros 1849. március 12-i feljegyzése szerint 8 BÉKÉS i. m. 42. 9 MOL R 320. 1526. utáni gyűjtemény. Igazságszolgáltatással kapcsolatos iratok. 2. tétel. 131
