Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

FORRÁSKÖZLÉS - QUELLENNACHWEIS - Bél Mátyás: Bihar vármegye leírása (fordította: R Szalay Emőke jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba)

Bihar megye története FŐ RÉSZ Fizikai fejezet Bihar megye fekvéséről, természetéről és alkalmasságáról Kivonat I.§ Nevét Biharról, ennek a vidéknek a legmagasabb hegyéről kapta. Mások a hunok nagyon régi váráról nevezik Bihar megyének, amelynek magas sáncai még látszanak Bihar város felett. De mi inkább a hegyről, amelyet Bihornak neveznek, eredeztetjük a nevét. Ugyanis Bihor kétséget kizáróan a szlávok Pryhory szavából maradt fenn hangvesztéssel, amely azt jelenti, mint hegyek mellett. Valóban ez a megye csaknem alatta fekszik az igen magas hegyeknek. Ezért nevezik Bonfini (a), Bethlen (b) és mások is Bihor megyének. II. § Békés megye határaitól kelet felé Erdélyt érinti, északon Kraszna és Szatmár megyékkel határos, délről pedig Zaránd a szomszédja. Majdnem olyan hosszú, mint amilyen széles, ugyanis Debrecentől a Bihor hegyig 16 mérföldet számlál, míg Sarkadtól Piskotig eggyel kevesebbet. Az utóbbiak közül ez a falu Szatmár megye határán van, az pedig Békés és Zaránd határán. III- § Ennek a megyének a természeti fekvése Zarándhoz hasonlóan hegyekre és mezőkre oszlik. Azon a részen, amelyet a zarándi, szabolcsi, békési és szatmári határok fognak körül, üres térséget mutat, itt-ott erdőkkel és mocsarakkal tarkítva, ezek a falvak romjai és maradványai fölé csak az utóbbi időkben nőttek; amint azt Zaránd megyében is feljegyeztük. Világosan látszanak ugyanis a barázdákkal elválasztott szántóföldek, amelyeket a sűrű erdők elfoglaltak. IV. § Azon a részen, amely Erdélyt érinti, a Kárpátok hegyei fogják körül. Ugyanis vidékünket Zaránd megyétől a Kraszna vidékéig a hegyek bérceik összefüggő 11