Kállai Irén – Sándor Mária szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 12-14. (Berettyóújfalu, 2009)

FORRÁSKÖZLÉS - QUELLENNACHWEIS - Bél Mátyás: Bihar vármegye leírása (fordította: R Szalay Emőke jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba)

egyéb ismertetőjelét mellőzi. Ez annak tudható be, hogy a nagy kiterjedésű megye soksok településéről nem tudott részletesebb adatokat beszerezni. A falvak leírása pontos földrajzi sorban követi egymást, szemléletesen, a térképen is jól követhetően. A kiadás módjáról annyit, hogy a latin nyelvű kéziratot kihagyás nélkül, teljes szövegében lefordította Szalay Emőke, s a fordítást hiánytalanul közreadjuk, hasonlóképpen a kézirathoz kapcsolódó, Bél Mátyás készítette jegyzeteket is. A szövegkiadáshoz szükséges, általunk készített kritikai apparátus a Bél-féle jegyzeteket különállóan követi, s elsősorban a helynevek feloldására szorítkozik, megjelölve a mai hivatalos nevet, Romániához tartozó településeknél az 1918 előtti magyar és a mai hivatalos román nevet. Ezenkívül elsősorban földrajzi vonatkozásokat magyaráztunk, pontosítottunk, tárgyi magyarázatoktól helyhiány miatt is el kellett tekintenünk. A kritikai munka e tekintetben egyes témakörök kutatóira vár. A magyarázó jegyzetek az egyszerűség kedvéért a Bél-féle kézirat fejezetbeosztása szerint követik egymást, fejezeteken belül is a kézirat sorrendjéhez igazodva. A történeti vonatkozások tekintetében, mind a megye, mind egyes települések esetében jól áttekinthető monografikus feldolgozásokhoz utalhatjuk az olvasót: Jakó Zsigmond, Mezősi Károly müveire gondoltunk elsősorban, de haszonnal forgatható Bunyitay Vince munkája a váradi püspökség történetéről, K. Nagy Sándor művei, a Borovszky-féle és a Nadányi Zoltán szerkesztette megyei monográfia. Bibliográfiai tekintetében Bodor Antal helyismereti könyvészete stb.

1

3 Az 1552-es adójegyzékben szereplő települések helyhez kötésétől eltekinthetünk, mert ez Jakó, illetve Mezősi említett munkájában megtalálható. Reméljük, a helytörténet, a néprajz, a gazdaságtörténet és más tudományágak művelői haszonnal forgathatják Bél Mátyás több mint két évszázaddal ezelőtti gyűjtőmunkájának immár nyomtatásban is megjelenő, magyar fordításban olvasható müvét. Bízunk benne, hogy a tekintélyes múltra visszatekintő Bihar-kutatások ösztönzéséhez a Bihari Múzeum megalapítása és meginduló kiadványai sorában Bél Mátyás kevesek ismerte megyeleírásának megjelentetése is hozzájárul. 1

3 Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Település- és népiségtörténeti értekezések 5. sz. Bp. 1940. Mezősi i. m. Bunyitay Vince: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. I—

III. köt. Nagyvárad, 1883-1884. K. Nagy Sándor: Bihar vármegye földrajza. Nagyvárad, 1886. K. Nagy Sándor: Biharország. 2. jav. és bőv. kiadás. Nagyvárad, 1884-1888. (hasonmás kiadás Nagyvárad/Oradea, 2008). Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. köt. Bp. 1890. Borovszky Samu szerk.: Bihar vármegye és Nagyvárad. Magyarország vármegyéi és városai. Bp. é.n. Biharvármegye. Szerkesztette Nadányi Zoltán. Magyar városok és vármegyék monográfiája. XXV. Bp. 1938. Bodor Antal: Magyarország helyismereti könyvészete. Bp. 1944. Csomor Tibor: Magyarország honismereti bibliográfiája. 1. köt. Bp. 1972. Csorba Csaba: A régi Sárrét világa. (Bibliográfia). Békéscsaba, 1974. Stb. 10