Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Barcsay László: A sárréti insurrectio
„ Hirdetés A szerentségessen haza érkezett Insurgens Nemess Seregeknek az O Felsége Kegyeimess Parantsolattyához alkalmaztatandó haza bocsátása végett, a' közelgő Januarius 8—npjára Várad Olaszi Generális Gyűlés határoztatott, a ' hova és mikorra, a ' kiket illett hivatalossan invitáltainak Azon Negyvenezer Katona állítás iránt O Felségének Atyai gondoskodó parancsolattya el-érkezett, hogy a szoros környülállások miatt a ' Hazától kívánt némi nemű részben tellyesítették is; már most a kívánt békesség helyre álván, azokat nem kívánnya , tsak verbunkal akar önként való Katonákat ezután szerezni, a 'kik már a ' Regementekhez adódtak, szintúgy Atyai Kegyelmességet fog érántok tenni. Költ, B.ujjfaluban December 29^ 1809. Budaházy Lajos Feő Szolga Bíró " A szegény kiszolgált, hadi veterán katonalovak „kótyavetyéje" még a következő évre is áthúzódott: Hirdetés Az Insurrectionalis Lovak Csötörtökön Reggel kezdetinek itten Licitaltatni; a ' ki venni akar kész pénzel jelennyen meg. Költ V.Olasziban Januar 15—1810. Budaházy Lajos Feő Szolga Bíró Az utolsó nemesi felkelés hát véget ért. Sokan bírálták, ócsárolták, főleg a reguláris hadsereg nagyjai, épp azok, akik - állítólag - szándékosan tették lehetetlenné sikeres működését, mert nem csak Napóleontól tartottak, hanem a bécsi udvar hatalmát is féltették a fegyveres magyar nemességtől. Felsőbüki Nagy Pál 1 6, aki a franciák fogságát is elszenvedte, éppenséggel azt írja egyik levelében, hogy a „német marhák", az osztrák generálisok tehetetlensége volt a fő oka a vesztes csatáknak. Persze az insurrectiónak valóban voltak hibái. Még nagy írónk, Jókai Mór is szájába adja egyik alakjának, igaz, a „névtelen várat" bíró francia Vavel gróféba: „A nemesi felkelő sereg addig elmegy, a míg a tarisznyában tart a hazulról hozott tepertős pogácsa; mikor az elfogy, hazamegy. " Ami igaz, igaz, ebben is volt igazság. De olvassuk el a hadi írók véleményeket is, többek között a lovasságról például ezt: „A nemesi felkelés be nem gyakorolt és hiányosan felszerelt újoncok, ágyúlövéshez nem szoktatott és a gyors fejlődésekhez kellőképpen be nem gyakorolt lovasszázadokat hamarosan a harcterekre küldték. Mégis jól verekedtek, maguk a franciák is derék katonáknak minősítették őket. A nemesi felkelés két huszártisztje még a Mária Terézia Rendet is kiérdemelte. " A szegény jó lelkes felkelőtiszt, a francia fogságot is megélt Kisfaludy Sándor még egyszer, öregkorában kiállt a nemesi felkelés mellett. Hanem akkor már senki sem figyelt rá. A történelem végképp átdübörgött a divatjamúlt hadi szervezet fölött. * 76 Felsőbüki Nagy Pál (1777-1857), későbbi képviselő, a haladás ügyének és főleg a magyar nemzetiségi eszmének szószólója. 79
