Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Bocsi Zsófia: Mezőpeterd helye a középkori Bihar megyében
VÉGKÖVETKEZTETÉSEK Mint arra már az előző fejezetben is többször utaltam az egyes földrajzi nevek azonosításának megkísérlésekor, a megfeleltetés sajnos még ilyen pontos leírás és ugyan később keletkezett, de részletes térképek birtokában is csak részben, vagy egyáltalán nem lehetséges több évszázad távlatából. A határjáró oklevél feldolgozásakor ugyanis azzal a furcsa jelenséggel találkoztam, hogy egyes esetekben szinte pontosan el lehetett helyezni a térképen az egyes helyneveket, máskor viszont pont az ellenkező oldalon voltak keresendőek a települések az oklevél leírása szerint, mint ahogyan valójában a térképen láthatóak voltak. Mintha egy függőleges tengely mentén tükrözték volna az egész térképet! így például Újlak és Guszár a határjárás útvonalát követve, amely délről indul és az óramutató járását követi, a leírás végén kerülnek említésre, amikor már jó ideje kelet felé haladnak, és valószínűleg azon az oldalon is vannak, mivel csak így zárul be a határ, noha a térképeken mindig Mezőpeterdtől nyugatra, északnyugatra vannak ábrázolva. Az oklevél szerint tehát délkeletre, de legalábbis keletre kellene feküdniük, ami teljességgel lehetetlen. A jelenség azért okoz fejtörést, mert mondhatnám, hogy az írnok és a határjárók néha összekeverték az irányokat, hiszen az oriens és az occidens, azaz a kelet és a nyugat hangzásuk alapján is könnyen felcserélhetőek, amire egyébként még a jelen határjáró oklevél egyik 18. századi másodpéldányában is akad példa." Ez viszont nem egyeztethető össze azokkal a jelenségekkel, amelyek tényleg „a helyükön vannak"! Hiszen a Nagyhalom, ami akár a Péntek halommal, akár az annál kisebb Bócsi halommal (ez a kevésbé valószínű) azonosítható, pontosan ott van a BmT 65. számú térképen, ahol azt a határjáró oklevél is meghatározza, azaz Szentmárton, Bócs és Mezőpeterd területének találkozási pontjánál, és még a Baglyos névvel illetett terület is keletre esik tőlük, bár ez az oklevélben mint folyó szerepel, nem pedig mint mocsaras ártér, ahogyan a térképen van ábrázolva. Viszont ebben az eddig világosnak tűnő esetben is akad már egy pont, ami nem egyezik: a Peterdi fertő az oklevél szerint keletre esik, míg a térképen az azonos névvel illetett mocsár északnyugatra található. Szintén beazonosíthatatlan a Fegyvernekpeterd-Mezőpeterd-Újlak találkozási pont és az ezektől még keletebbre levő Újlak-Guszár-Mezőpeterd közös határhalmok helye, mivel mint már említettem, ezek nem kelet felé, hanem nyugaton keresendőek a térképek tanúsága szerint. Ugyanígy Szomajomnak is Fegyvernekpeterdtől nyugatra kellene lennie az írott forrás szerint, ennek ellenére az egyik térképen 10 0 kelet felé jelölik! Itt sajnos a térkép nem egyértelmű, hiszen a többi térképen Szomajom, illetve Szomajom puszta mindig Peterdtől nyugatra, délnyugatra van jelölve. 99 DL 25152. Peterdi fertőt a Szentmártont, Bölcsöt és Fegyvernekpeterdet egymástól elválasztó határhalmoktól nyugatra helyezi kelet helyett-. 100 BmT 65. 49
