Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Bocsi Zsófia: Mezőpeterd helye a középkori Bihar megyében
neve fennmaradt a későbbi idők folyamán is és megőrződött egy térképen. Szinte ez az egyetlen olyan, a határjárás során felsorolt földrajzi név, amelynek pontos helyét ismerjük, mivel a neve ugyanebben a formában fennmaradt. Ezen a ponton lehet megfogni, hogy a határjárás által felvázolt kép és a valóság mennyiben fedik egymást. A határjáró oklevél leírása szerint ugyanis a Peterdifertő Fegyvernekpeterdtől keletre, északkeletre keresendő, az 1759-ben készült térképen 9 0 pedig Szent Márton puszta keleti részén, a bócsi pusztától északkeletre, Szomajom pusztától nyugatra, Peterd külterületétől pedig délnyugatra jelölik. Eszerint a középkori Fegyvernekpeterd a mai Mezőpeterdtől délebben feküdt, ami teljesen ellentmond Osváth Pálnak és Borovszky Samunak azon megállapításával, miszerint a középkori Peterd a mai Puszta nevü területen állt, Váncsod felé, ami a mai Mezőpeterdtől északkeletre esik. Ez az állítás csak akkor fogadható el, ha itt a középkori Peterd alatt a középkori Mezőpeterdet értjük, és nem Fegyvernekpeterdet. A tisztábban látást a határjárásról készített vázlatnak és a különböző későbbi térképeknek az összevetése segítheti elő, amit jelen felsorolás végén meg is fogok ejteni. A határjárás során Szántónt névvel illetett földút, mely Peterd keleti határában futott, mára sajnos azonosíthatatlan. Nevéből fakadóan itt egy olyan alacsonyabb rangú útról lehetett szó, mely a falu szántóföldjeinek határában futott, és amelyet csak a környékbeliek használtak mezőgazdasági munkáik végzése során, hiszen nem messze ettől az úttól futott a másik, országosan is használt „nagy út", melyről mindjárt szó lesz. A Szántóút tehát ismét egy olyan név a földrajzi jelenségek között, amely csak ebben az oklevélben fordul elő Peterd kapcsán. A kelet felől érkező Nagyút nevü országút az oklevél szerint kelet felől határolja Peterdet, ami a ma is létező Nagyvárad-Debrecen úttal azonosítható, ha elfogadjuk azt a feltételezést, hogy - mint az országban más területeken is - nagy valószínűséggel a középkori fő útvonalra épült rá a mai. A két nagy központot összekötő útnak a következő települések a főbb állomásai keletről nyugat, illetve délről észak felé haladva: Nagyvárad-Bors-Ártánd-Mezőkeresztes-Mezőpeterd-Berettyószentmárton-BerettyóújfaluDerecske-Sáránd-Mikepércs-Debrecen. 9 1 Újlak egy mára már elpusztult középkori települése volt a megyének, mely Módy György szerint a Hontpázmányok két korai központjának, Bolcsnak és Szomajómnak a kirajzásából, azok nagyhatárában jött létre. 9 2 A falut a Váradi Regestrumban említik először 1213-ban, 9 j majd Peterdhez hasonlóan a váradi püspökség tizedjegyzékében szerepel újra 1291 és 1294 között valamikor - ekkoriban Hontpázmány nembeli Szalók ispán tulajdonát képezi. 9 4 1310-ben és 1334-ben osztozkodnak rajta birtokosai, először 90 BmT 65. 91 OSVÁTH 1996. 41-42. 92 MÓDY 1981. 87. 93 KARÁCSON YI-BOROVSZKY 1903. 168. (270§); MÓDY 1981. 86.; MÓDY 1995-1996. 169. 94 JAKUBOVICH 1926. 223., 299.; MÓDY 1995-1996. 176., 182.; MÓDY 1997-1998. 229.; MÓDY 2000. 49., 53. 47
