Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Bocsi Zsófia: Mezőpeterd helye a középkori Bihar megyében
Szintén hasznos információkat tartalmaz Jakó Zsigmond Bihar megyéről szóló, annak történetét a török korig feldolgozó, 1940-ben napvilágot látott átfogó műve. Adattárában felsorakoztatja az 1382. évi határjárás földrajzi neveit, az oklevelet tehát ő is ismerte, azonban Fegyvernekpeterdet illetően téves következtetésre jut, vagy legalábbis nem fogalmaz egyértelműen és világosan, amikor azt írja, hogy Fegyvernekpeterd Mezőpeterd korábbi neve volt, hiszen a határjáró oklevélből egyértelműen kiderül, hogy két különálló, egymástól határjelekkel is elválasztott, egy időben létező településről van szó. Jakó Zsigmond véleménye szerint Fegyvernekpeterd lakói a korai bihari földvár várispánságának katonáskodó népelemeihez tartoztak, akik fegyveres szolgálatuk révén emelkedtek a nemesség körébe. 3 2 A Hajdú-Bihar megye területén régészetileg feltárt és azonosított 9-13. századi lelőhelyeket Mesterházy Károly gyűjtötte össze 1973-ban és 1974-ben megjelent két tanulmányában. J J Ő mindössze két darab cserép 3 4 alapján azonosította terepbejárással az Árpád-kori falu nyomait, amit all. századra keltezett 3 5 - ezt azóta a feltárások is igazolták. Véleménye szerint „A Mezőpeterd templomától délkeletre, kb. 800 méterre fekvő egykori település (86. lelőhely) valószínűleg nem volt önálló falu, hanem csak Mezőpeterd része, mivel a felszíni leleteket csak kis területen találtuk meg. " 3 ö Tanulmánya összefoglaló táblázatában pedig már kérdőjelesen 10. századinak - azóta ez szintén igazolásra került - határozza meg a Mezőpeterd területén begyűjtött régészeti leletek korát, megjegyezve, hogy a településtörténet nem értékelhető. 3 7 Mesterházy Károly valószínűleg a mind a régészeti leletek, mind a levéltári források gyér száma miatt nem szerepelteti Mezőpeterdet a megyéről készült összegző térképen sem. A Hajdú-Bihar megyei települések középkori történetét számos tanulmányában feldolgozó Módy György több cikkében és tanulmányában is említi Peterdet. A tanulmányokban feldolgozott települések írásos forrásokban való jó ellátottsága mellett az egyetlen hasznosítható okleveles adattal rendelkező Peterdet általában csak egy-két sornyi terjedelemben említi, kevés konkrét adatot felsorakoztatva, inkább a falu birtokos családjának köznemesi jogállására és helyi származására hívva fel a figyelmet. 3 8 Végül Kálnási Árpád írásáról kell megemlékeznem, aki 1982-ben összegyűjtötte Mezőpeterd földrajzi neveit, főleg a 19-20. századi forrásokra, illetve a néprajzi gyűjtésből származó adatokra támaszkodva, de a Jakó Zsigmond által a középkori határjáró oklevélből kigyűjtött neveket is beemelve a cikkbe. Sajnos a középkori nevekhez nincsenek újabb adatok a későbbi korokból, de a külterületek nevei és a dűlőnevek így is sok információt szolgáltatnak a falu környezetével kapcsolatosan/ 9 32 JAKÓ 1940. 66., 320. 33 MESTERHÁZY 1973. MESTERHÁZY 1974. 34 A katalógusban a VII. táblán szerepelnek 7-9. számokon. (A szövegben említett két darab cserép helyett három látható a táblán.) 35 MESTERHÁZY 1974. 220. 36 MESTERHÁZY 1974. 227. 37 MESTERHÁZY 1974. 260. 38 MÓDY 1995-1996. 183.; MÓDY 1997-1998. 228., 237.; MÓDY 2000. 41. 39 KÁLNÁSI 1982. 37
