Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Bocsi Zsófia: Mezőpeterd helye a középkori Bihar megyében

Elsőként Lipszky János 1806-ban, illetve 1808-ban kiadott nagyszabású térképgyűjteményét kell megemlítenem, amely műfajánál fogva kilóg a többi történeti-földrajzi munka sorából. A megfelelő térképen Mezőpeterdet több vízfolyás is határolja egy majdnem szabályos téglalap formájában, melynek keleti oldala nyitott, itt ugyanis az Ölyvös kanyargós medre fut. Két erdős területet is jelöl a térkép, egyet Mezőpeterd északi határában, egyet pedig délen. Ugyanezeken a részeken jelöl egy-egy mocsaras területet is.

l,

H Fényes Elek az egész országot feltérképező geográfiai munkájában csak a 19. század közepi állapotokat festi le, Mezőpeterd múltjára vonatkozóan, illetve a domborzati viszonyokat illetően nem ad a jelen cikk számára hasznosítható információkat.

1

9 Osváth Pál 1875-ben sok, a térképes azonosítás szempontjából is fontos adattal szolgál Mezőpeterdről. Tőle tudjuk meg többek között, hogy egy az 1730-as években keletkezett összeírásban Mezőpeterd már pusztaként szerepel - ami a török megszállás okozta pusztítások fényében nem számít olyan meglepő ténynek -, az azonban már érdekesebb adat, hogy „ ...a hagyomány szerint a régi falu a mostani falu tövében Váncsod felöl azon a helyen feküdt, mely ma Pusztának neveztetik. "

2

0 Az ő leírásából értesülünk arról is, hogy egy 1773-as összeírás említése szerint, a középkori Mezőpeterd határjárásában is szereplő, „ ...hajdan a határt átmetsző Ölyvösön vízimalom volt. Ez az adat arra enged következtetni, hogy az Ölyvösön a középkorban is működhettek vízimalmok, csakúgy, mint a korszakban még sok más vízparti településen. A Mezőpeterddel határos Szomajomról pedig azt tudjuk meg, hogy „Epusztulások után (ti. 1648 előtt, illetve 1659-60-ban Seidi dúlásakor) Szomojom, - hol a Vertán Andrásné tagja közepén, a Klastrom dűlőben az Ölyvösnek Peterd felől eső partjáról a klastrom alapfalai csak az ötvenes években hordattak szét (...) többé aligha épülhettek fel. Ez az adat azért elgondolkodtató, mert a szomajomi kolostorról eddig nem kerültek elő írott források, így épülésének korát sem tudjuk megállapítani, viszont ha állt volna már az 1382ben végzett határjáráskor, tökéletes tájékozódási pontnak kellett volna bizonyulnia - tehát mindenképpen említeni kellett volna. A kolostor így nagy valószínűséggel a 14. század legvége után épülhetett, legkorábban a 14-15. század fordulóján. Módy György említ egy feltehetően a 12. század végén felépült nemzetségi monostort, ami a tatárjáráskor elpusztul és a későbbiekben sem hallunk róla

2

3 - ez a forrás azonban értelemszerűen egy másik, korábbi épületre vonatkozik. Végül, de nem utolsósorban, Osváth Pál a település nevére, névadására hoz elképzeléseket, miszerint a község egyik védőszentje, Péter nevéből származik az elnevezés, hozzáragasztván egy -d képzőt, míg a Mező- pedig megkülönböztető név a mai Pusztapeterdtől

2

4 - mivel a település sík területen feküdt.

2

> 18 LIPSZKY 1806. 423. pagus Tab. V. R 46. LIPSZKY 1808. XXXIX. - Bihar vármegye. Q-R 46. 19 FÉNYES 1851.230. 20 OSVÁTH 1875. 293. 21 OSVÁTH 1875. 293. 22 OSVÁTH 1875. 293. 23 MÓDY 1981. 107. 24 A már említett Váncsod felé eső, Osváth Pál által a középkori Peterd falunak tartott puszta helye. 25 OSVÁTH 1875. 292. 35