Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Bocsi Zsófia: Mezőpeterd helye a középkori Bihar megyében
Legközelebb a pápai tizedjegyzékben találkozunk Peterddel, amikor is Péter nevű papja három év átlagaként 4 garast adózott, évekre lebontva pedig 1332-től 1334-ig három éven át 3 garast, 1335-ben pedig 5 garast. 1 0 A Mezőpeterdről szóló, időben következő emléket méltán nevezhetjük a középkori faluról fennmaradt legfontosabb forrásnak, hiszen egy határjáró oklevélről van szó, mely I. Nagy Lajos király uralkodásának utolsó évében, 1382-ben keletkezett." Az oklevélből az is kiderül, hogy ekkor nem is egy, hanem két falu falu létezett ezen a helyen Peterd néven, az egyik a már sokat említett Mezőpeterd, a másik a közvetlenül mellette fekvő Fegyvernekpeterd, melynek részletes határleírását jelen cikkben fogom ismertetni. A faluról, melyet a továbbiakban már csak a máig fennmaradt Mezőpeterd névvel illetnek az írott források, az előző határjáró oklevélhez képest egy évszázaddal későbbről, 1485 környékéről ismerünk egy újabb oklevelet, 1 2 melyben ezúttal a településről származó, a nevét is innen kölcsönző Mezőpeterdi család egy tagjával találkozunk. Mivel a falu birtokosaira vonatkozóan eddig nem került elő semmilyen adat, nagy valószínűséggel bennük tisztelhetjük Mezőpeterd kisnemes jogállású birtokosait. Az oklevél tartalma szerint egy a gerlai Abránfiak és a Toldi család között folyó birtokper kapcsán - az Abránfiak hatalmaskodva elfoglalták a Toldiak több birtokát és birtokrészét - Mátyás király közmeghallgatást rendelt el, melynek elvégzése során a tanúk között szerepel Mezőpeterdi György is. Az oklevélben előtte több soron át mezőgyáni illetőségű lakosokat, vagy a Mezőgyáni család tagjait hallgatják ki. így fordulhatott elő, hogy György is Mezőgyáni {de Mezewgyan) előnévvel szerepel, az ő esetében azonban a -gyan utótagot kihúzta az írnok, utólag pedig beszúrta a sor fölé a -peterd szócskát. Végül a biztosan Mezőpeterdre vonatkozó középkori források közül az utolsó egy 1497. augusztus 3-án kelt oklevél, melynek tartalma szerint Ulászló király személyes jelenléti bírósága előtt július 29-én megjelent Edelesi Tamás ügyvéd, aki megbízója, Peterdi János nevében Váncsodi Máté nemes ellenében bejelentést tett. Eszerint az elmúlt húshagyó kedd táján a nevezett Váncsodi Máté elküldvén váncsodi jobbágyait két peterdi származásút is találunk köztük: Peterdi Tamást és Benedeket - a panaszos Peterd nevű birtokán levő Nyáras nevű erdejére, azt kivágatta, a kivágott fát pedig elvitette. Ezt Edelesi Tamás a budai és váradi káptalanok okleveleivel igazolta és jogorvoslást kért gazdája számára. Erre Váncsodi Máté jogi képviselője, Peterdi Gergely azt válaszolta, hogy megbízója a keresetben teljesen ártatlan, azon jobbágyai ügyében pedig, akik jelenleg is nála laknak, hajlandó igazságot szolgáltatni. Ártatlanságának az igazolására felajánlotta a Peterd birtok szomszédaira és határbirtokosaira, valamint a Bihar megye nemességére kiterjedő communis inquisitióX, de mert ezt a felperes ügyvédje nem fogadta el, hanem a bíróságtól más ítéletet kért, azért a király a vele együtt ítélkező nemesekkel úgy döntött, hogy az alperes tizenkettedmagával tegyen a váradi káptalan előtt 10 MON. VAT. 1/1.44, 56, 63, 71,79, 85. MÓDY 1997-1998.226. 11 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban OL) Mohács előtti Gyűjtemény, Diplomatikai Levéltára (a továbbiakban DL) 30725 - 1382. szeptember 22. Az oklevél közlését ld. a cikk végén. 12 DL 36422. Altalános keltezése: 1480-1490. július 27. között. Az adatot hozza, azonban nem hivatkozza le. BOROVSZKY 1901. 115.; CSÁNKI 1. 620. 33
