Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
MUZEOLÓGIA - MUSEOLOGIE - Kállai Irén: 1976-2006 - 30 éves a Bihari Honismereti Tábor
A Bihari Honismereti Tábor valamennyi csoportja a három évtized alatt óriási munkát végzett. Azon kívül, hogy rengeteg gyereket ismertetett meg szülőföldjével, annak szokásaival, hagyományaival, történetével, természeti értékeivel, gazdagította a Bihari Múzeum tárgyi gyűjteményeit, adattárát is. Sok érdekes dolgot felfedeztek a kis kutatók, amelynek nyomán, azután a szakemberek új kutatásokba kezdtek. Nemigen akad olyan bihari település, ahol ne kutattak volna a Bihari Honismereti Tábor résztvevői valamilyen témában az elmúlt 30 év során és kevés lehet azon témák száma is, amelyek nem váltak vizsgálat tárgyává az elmúlt három évtizedben. (Lásd: táblázat) NÉHÁNY JELLEGZETES PROGRAM ÉS EREDMÉNY A LEGFONTOSABB SZAKCSOPORTOK 30 ÉVES MUNKÁJÁBÓL A természetvédő szakcsoport Gyakorlatilag a 30 év alatt talán ha egy-két év maradt ki, amikor a csoport munkáját nem sikerült megszervezni. Mindig is ez a szakcsoport volt a legnépszerűbb a gyerekek között. A természet, a kirándulások sokkal több gyerek számára vonzóbb, érdekesebb, mint a néprajzi, vagy a helytörténeti kutatás. Természetesen minden évben voltak kifejezetten biológiai, földrajzi érdeklődésű tanulók is, akik valóban a kutatás kedvéért választották ezt a csoportot. Sokszor a mikrobusz befogadóképessége szabott határt a csoportba jelentkezőknek. A Bihari Honismereti Táborok természetrajzi szakcsoportja, nevezzék magukat Szagos müge, Bogáncs, Vízipók, Szellőrózsa rajnak, őrsnek, vagy Kullancs Rt.-nek, környezetvédelmi, természetvédelmi programjával folyamatosan megfelelt kora elvárásainak. Általános és a térséghez, a bihari kistérséghez kapcsolódó részprogramjai elősegítették a gyerekek szakmai (tantárgyi) ismereteinek bővítését is. A környezetvédelem és természetvédelem alapismereteit is elsajátították a gyerekek, környezet- és természetvédelmi szemléletük is formálódott. A csoport szakmai vezetője a kezdetek óta Szincsák János tanár úr, aki az utóbbi tíz évben, mint környezetvédelmi szakértő is működött táborunkban. Mellette évtizedeken át segítőtárs volt Lugosi István, aki a táborvezetés mellett e szakcsoport munkájában is közreműködött. Az utóbbi néhány évben Szincsák János a csoport vezetését átadta ugyan a fiatalabb generációnak: Kaczkó Mihály környezetvédelmi technikus járt a terepre a gyerekekkel, de a tanár úr, úgy is, mint a Bihari Múzeum Baráti Körének elnöke, állandóan figyelemmel kíséri, segíti a csoport és a tábor munkáját is. Az elmúlt 29 év során vizsgálták az épített és természetes környezet egymásra hatását, az ember szerepét környezetének alakításában. A bihari táj jellegzetes geológiai, természeti, földrajzi helyszíneinek bemutatásával, a gyerekek meglévő ismereteit rendszerezték, konkrét példákkal illusztrálva szemléletesebbé tették az anyag befogadását. Fontos tevékenységük évek óta a leggyakoribb növény- és állatfajok megismerése, határozók segítségével, a védett élőlények, a jellemző élőhelyek, sőt a tipikus környezeti károsodások, valamint a sikeres környezetkímélő megoldások bemutatása. Munkájuk része a talaj megfigyelése, az éghajlati tényezők (csapadék, szél, hőmérséklet) alakulása, 221
