Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
MUZEOLÓGIA - MUSEOLOGIE - Kolozsvári István: Népi építészeti emlékeink esélyei és lehetőségei - Tájházak Biharban
Biharugra - Szabó Pál Irodalmi Emlékház Szabó Pál u. 46. Bemutatott kiállítóhelyeink közül ez az első, amely ez egykori Csonka-Bihar vármegye ma Békés megyéhez tartozó területén van. Szabó Pál (1893-1970) Biharugrán született szegényparaszti családban, s itt töltötte gyermek- és ifjúkorát. Legfontosabb, életrajzi fogantatású regényeinek témája az ugrai táj és az ugrai emberek élete. Az emlékházat az író szülőházában, 1987-ben alapították a „magyar parasztság sorsának leghitelesebb ábrázolója" tiszteletére. A kiállításon az író egykori dolgozószobája és könyvtára látható, eredeti berendezésével és értékes könyvgyűjteményével. Szobra a biharugrai könyvtár előtt áll, sírját egy faragatlan sziklatömb jelzi a Bölönyi utcai temetőben, a Harsány felé vezető út mellett. Az emlékház portája már első ránézésre nagyban különbözik a többi paraszti portától. Mind az udvar, mind pedig az L-alakú lakóház eltér külső képében az itt megszokott, hasonló korú társaiétól. A többször is átépített, kibővített házat elsősorban szokatlanul nagy, kétszárnyú, hatos osztású ablakai teszik rendhagyóvá. Ez az utcával párhuzamos szárny összesen öt ablakát jelenti, ezeket az író fokozott fényigénye miatt alakították így. Ugyancsak utólagos bővítés eredménye a kiugró, féltetős bejárati rész is, mely gyakorlatilag a dolgozószobája volt. (Egyébként maga Szabó Pál is nagy „mestere" volt a toldozgatásoknak, hiszen 1909-ben édesanyja kőművesinasnak adta, majd az I. világháborút követően, a 20-as években egy ideig szintén a kőművesmunka volt egyetlen megélhetése.) Az épület hátsó, téglaoszlopos tornácos szárnya már jóval archaikusabb képet mutat. Itt található egy kisebb szoba, a konyha, a padlásfeljáró és egy kis kamra. Az épületet - külön udvaron elkerítve - kisebb ólak követik. „Disznóól, akol ott van az udvar végében, a kert kerítésénél, a tájon szokásos anyagból mindkettő. Deszka az ól oldala, cserép a teteje. Tél előtt be szokták ezt rakni leveles kóróval. Ami felfogja a szelet, hideget, s bent tartja a meleget..." - írja önéletrajzában. 1 8 Amint arra már utaltam, nem csak a ház, hanem a kert is külön említést érdemel, hisz sűrű vegetációja az író kertész-tevékenységének eredménye. Erről szintén önéletírásában papírra vetett szavai tanúskodnak a leghitelesebben: „Az utcaajtótól a házig téglajárda volt lerakva, s a járda mellett kelet felől egy sor szőlőlugas. Mathiász Jánosné és Szőlőskertek királynője. A harmincas évek közepén telepítettem én ezt, saját magam 18 SZABÓ Pál: Minden kör bezárni. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1967. 70.
