Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Dani János - Szilágyi Krisztián: Előzetes jelentés a Berettyóújfalu-Nagy Bócs-dűlő lelőhelyen 2004-2005 során végzett megelőző feltárásról
Késő bronzkor (Gáva-kultúra) A Gáva-kultúra objektumai a feltárt felület északi és északkeleti, keleti részén sűrűsödnek. Mindössze 53 objektumot lehetett ehhez az időszakhoz kapcsolni. Elsősorban kisebb, kerek, gyakran méhkas alakú tárológödrök (5. kép: 4-5.) és nagyobb, amorf elsődlegesen agyagnyerésre, később hulladéktárolóként funkcionáló objektumaik kerültek elő. Előfordult, hogy kis, kerek gödör közepén összeroppant nagy tárolóedény töredékei kerültek kibontásra (5. kép: 2.). Külön említést érdemel, hogy két, téglalap alakú cölöpszerkezetes épület (ház?) 2 8 oszlopnyomait (5. kép: 3.) is sikerült azonosítanunk. A leggazdagabb leletanyagot az ásatás utolsó hetében feltárt kerek, mély, nagyméretű 1945. objektum (5. kép: 6.) szolgáltatta: a nagy mennyiségű kerámián, állatcsonton és paticson kívül külön említést érdemelnek a gödörből előkerült bronzok (elsősorban tűk) és egy agancsból készített, csiszolt zablapár. Az egyetlen, ehhez az időszakhoz köthető temetkezés a 781. objektum alján előkerült zsugorított csontvázas sír 2 9 volt (5. kép: 1.). Középső vaskor (Vekerzug-Hetény-kultúra, Kr. e. 7-6. sz.) Mindössze 46 objektumot kelteztünk erre az időszakra. Az Alföld középső vaskorának (szkíta kor) Szentes-Vekerzug-, vagy Vekerzug-Hetény-kultúrájának hagyatékát tartalmazták a feltárt települési objektumok. A szkíta település, csakúgy, mint az 1999ben Biharkeresztes-Láncos major területén feltárt azonos korú település esetében, néhány, lazán elhelyezkedő objektumból állt. Megfigyelhettük, hogy a középső vaskorban olyan területeket is elfoglaltak a települési objektumok, melyek a nedvesebb, csapadékosabb időszakokban víz alatt állhattak. A lelőhelyet keresztülvágó bekötőút területén sikerült feltárnunk egy kb. 6x7 méteres, lekerekített téglalap alakú, sekély, egyenes aljú, oszlopos szerkezetű épület alapját (6. kép: 1.)/° Bár a lelőhelyen kerültek még elő hasonlóan lekerekített formájú, félig földbe mélyített épületek (6. kép: 2.), 3 1 de a 14. objektum méretével kiugrik a kisebb, házként vagy műhelyként interpretálható objektum közül. A lekerekített sarkú, négyszögletes formájú épületek mellett feltárásra kerültek olyan kerek, vagy ovális formájú, egyenes aljú, általában középső oszlophelyes épületek, melyekre sátorszerű felépítményt rekonstruálhatunk. ' 2 A 22. obj./22. str. és a 23. obj./23. str. számú sekély, kerek, egyenes aljú gödrökben állatcsont- és kerámiatöredékeken kívül emberi koponyatetők is kibontásra kerültek (6. kép: 3-4.). J J A gödrök betöltésében előkerült emberi maradványok valamilyen szakrális tevékenységgel való összefüggés lehetőségét vetik fel. 28 239. obj./569. str.; 701. obj./1624. str. 29 1869. str. számú, nyugat-keleti tájolásújobb oldalára zsugorított, felnőtt nő melléklet nélküli váza. 30 14. obj./14. str. 31 191. obj./449. str.; 249. obj./585. str. (?); 451. obj./l 144. str.; 618. obj./1412. str. 32 20. obj./20. str; 584. obj./l341. str.; 592. obj./1356. str.; 633. obj./1431. str 33 Az embertani vizsgálat előzetes adatai szerint mindkét gödörben egy-egy felnőtt nő koponyatöredéke került elő. 17
