Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

MUZEOLÓGIA - MUSEOLOGIE - Sándor Mária: A Bihari Múzeum múzeumpedagógiai tevékenysége

sekor gyakorlati szempontok is vezetnek bennünket: mivel a foglalkozások nagy része tananyaghoz köthető, abba beépíthető a foglalkozás, fontos, hogy a csoportok egy iskolai tanóra keretében tudjanak ellátogatni a múzeumba. A Bihari Múzeum központi fekvése igen szerencsés: Berettyóújfaluban kb. 10 perc kell, hogy az öt általános iskola közül négyből elérjenek a múzeumba, így a szünetet is felhasználva visszaérnek a soron következő tanórára, ezzel marad kb. 40 perc a foglalkozásra. A múzeumi órákon a tanulás motivációját a játékosság biztosítja. A gyerekek érdeklődését találós kérdésekkel, népdalokkal, mesékkel, rejtvényekkel, feladatlappal igyekszünk felkelteni és megtartani a foglalkozás során. Az egyéb játékokkal együtt ezek az eszközök járulnak hozzá a múzeumlátogatás élményszerűvé tételéhez. A tudás tartósságának elvét a múzeumban a gyerekek aktív közreműködése biztosítja, mivel a tanuló itt nem maradhat passzív, hiszen a kiállítási tárgyak megtekintése már valamilyen szintű közreműködést igényel. Ezt egészítik ki a feladatlapos foglalkozások, valamint a kézműves-tevékenységek. A múzeumpedagógusok rendszeresen használják a tárgykészítést foglalkozásaikon, mert a gyerek sokkal könnyebben megjegyzi egy adott tárgyról az információkat, annak készítésében vesz részt. Az elvégzendő játékos feladatok és a kézműves-tevékenységek többségükben olyan típusúak, amelyeket az adott korosztályból mindenki el tud végezni: így az iskolai teljesítménytől függetlenül mindenki sikerélményhez juthat. Mégis bunda a bunda... A gyerekek nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy hosszasan álldogálva koncentráljanak. Az ácsorgás kényelmetlenségétől való megszabadítás a célunk, amikor a múzeumi foglalkozásokon a gyerekeket leültetjük a kiállítóteremben az e célra vásárolt fa kisszékekre, párnákra. 167