Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

MUZEOLÓGIA - MUSEOLOGIE - Kállai Irén: A Bihari Múzeum öt éve (2001-2005)

A kiállítás negyedik terme is 2004-ben készült el „ Tallózás Bihar irodalomtörténetéből" címmel. „El Bihar, élteti szent hite, falvai várat emeltek, Nagy Bihar-országunk szelleme őrködik itt. " Nadányi Zoltán sokat idézett soraival egy tablón próbáljuk bemutatni Bihar sokszínű irodalmát, Biharország jeles költőit, íróit. Itt született Kazinczy, ide tért vissza és fordult termőre Bessenyei élete, itt következett be a fordulat Kölcsey pályáján. Arany János a bihari hagyományból indulva lett irodalmunk klasszikusává, s pár évtizeddel később e tájékról, Nagyváradról kapott erős lökést a modern magyar irodalom, melynek egyik képviselője, Nadányi Zoltán Berettyóújfaluban élte le élete jelentős részét, s aztán újabb évtizedek múlva a népi irodalom szökkent szárba, s adta irodalmunknak Nagy Imrét, Sinka Istvánt, Erdélyi Józsefet és Szabó Pált. A Bihari Múzeum számos emlékét őrzi e gazdag irodalomnak. Ezek közül a kiállításban Nadányi Zoltán, Költő Nagy Imre, Sinka István, Erdélyi József, Szabó Pál anyagával találkozhatunk. Mindezek mellett egyik jeles bihari írónknak, Móricz Pálnak a síremlékként emelt obeliszkje is megtalálható a múzeum udvarán lévő kőtárban, a Fényes család néhány jeles személyiségének sírköve mellett. (8. kép.) Az ötödik kiállítóterem is az új egység része, a „JÁTÉK-HAD-TÖRTÉNET" címet viseli. Állandó kiállításunk kis gyöngyszeme a nagyterem galériáján kapott helyet. A kiállított anyag dr. Barcsay László erdőmérnök adományaként került a Bihari Múzeumba, a kiállítást is ő rendezte, Pallos Jánosné grafikusművész közreműködésével. A kiállított tárgyak a „Barcsay-Székely-játékgyűjtemény"-ből részben 1930-1944-es években forgalmazott gyári játékok, részben id. dr. Barcsay László királyi járásbíró, dr. Barcsay László erdőmérnök és dr. Major István ökológus 1932-1995 között készített munkái. Ez a kiállítás az igazi játékként játszott hadijátékokat, a magyar hadiviselet történetét, az egykor megénekelt „szép élet a katonaélet" emlékét idézi. Nincsenek itt harci jelenetek, hullák, romok, de van segélyhely, pihenőcsapat, híradós alakulat, díszelgő egység. Hadtörténetünk változatos, magyaros katonaviseleteit, az elmúlt 500 év huszár- és gyalogsági egyenruháit rajzokon és ólomkatona-figurákon is bemutatjuk. A kiállítás megtekintése közben az 1930-40-es évekből való korabeli katonanóták, indulók hallhatók. (9-10. kép.) A kiállítás végén két helytörténeti terem található, amely az első szakaszban, 2003ban készült el. Az elsőben Berettyóújfalu, a faluváros két világháború közötti közéletének két jeles családját a Tardy és a Lisztes családot mutatjuk be. A terem egyik felében a Tardy család ebédlőjét, a mellette lévő tárlóban pedig Tardy György munkásságát szemléltetjük dokumentumokkal, tárgyakkal. Itt kerül bemutatásra Újfalu híres régészeti leletének, a gepida kori herpályi pajzsdudornak a fotója, amelyet Tardy Sándor birtokán találtak, s ma a Nemzeti Múzeumban látható. A család herpályi birtokán állt az Árpádkori román stílusú, 3 hajós, nyugati toronypáros monostortemplom maradványa, amit Tardy György állíttatott helyre 1904-ben. A tárlóban megtalálható monostortemplom makettjét 2005 nyarán dr. Barcsay László készítette el és ajándékozta a Bihari Múzeumnak. (11. kép.) 154