Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Dani János - Szilágyi Krisztián: Előzetes jelentés a Berettyóújfalu-Nagy Bócs-dűlő lelőhelyen 2004-2005 során végzett megelőző feltárásról
A felszín keleti szélén feltárásra került egy kerek, méhkas alakú, vörösre kiégetett szélű gödör. 2 2 A gödör betöltésének felső részében egyetlen bütyökdíszes edényke került elő, az alján viszont feldarabolt állatok (szarvasmarha és kiskérődzők) különböző testtájainak összefüggő csontjait lehetett megfigyelni. Az objektum funkciójának kapcsán felmerülhet az áldozati (szakrális) gödörként való értelmezés lehetősége is. Késő rézkor (Baden-kultúra) A Baden-kultúrának mindössze egyetlen kis, kerek gödre került elő a lelőhelyen, a bekötőút feltárása során. Kora bronzkor (Makó-kultúra) A Nagy Bócs-dűlő területén feltárt kora bronzkori települést a Makó-kultúra korai időszakára keltezhetjük. A lelőhely jelentősége óriási, hiszen nemcsak a Kárpát-medence eddig ismert legnagyobb objektumszámú és leggazdagabb leletanyagú korai Makótelepülése és a hozzá tartozó temetkezései kerültek napvilágra, hanem a feltárt terület nagyságát tekintve az egyik legnagyobb kiterjedésű is egyben. 2 j Összesen 55 települési objektumot 2 4 és 4 hamvasztásos temetkezést lehetett ehhez a korszakhoz sorolni. A gödrök közül több ovális, vagy kerek objektumból (pl. 4. kép: 56.) - a Tiszapüspöki-Karancs, Háromág lelőhelyről publikált áldozati gödörhöz 2^ hasonlóan - több, egymást követő rétegben bontottuk ki és szedtük fel a leleteket, melyek közül számos ép edény került kiegészítésre. A 82. obj./236. str. számú, kb. 2 méter átmérőjű, kerek gödörben két rétegben 2 6 szedtünk fel rendkívül nagy mennyiségű - többnyire szarvasmarhától származó - állatcsontot. 22 1745. obj./3763„ 3800. str. 23 A Makó-kultúra településeinek kutatásáról utoljára Tóth Katalin írt összefoglalóan (TÓTH 2003. 65-67.). Csak az utóbbi másfél évtizedben sikerült több hektáros felületek feltárásával nagyobb objektumszámú Makó településeket azonosítani: ÉK-Magyarországról Oszlár-Nyárfaszög (20 gödör, 4 temetkezés) (KOÓS 1999. 106., 2. kép); Csongrád megyéből Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszék I. (20 900 nr-en 8 gödör) (TÓTH 2001. 28.; TÓTH 2003. 66.; SZALONTAI-TÓTH 2003a. 63-64.); Szeged-Kiskundorozsma-Subasa (20 900 nr-en 24 gödör, felszíni cölöpszerkezetes építmény cölöplyukai (?), egy kemence és egy hamvasztásos sír) (TÓTH 2002. 33., 3. kép; MAKKAY et al. 2003. 503. Pl. 4: 1-3; TÓTH 2003. 66.; SZALONTAI-TÓTH 2003b. 83-91.), Csengele-Fecskés (9574 m 2-en 70 objektum) (BALOGH-TÜRK 2004. 199.); Pest megyéből Vecsés, 83. számú (31 200 m 2-en 10 gödör) (PATAY-RÁCZ 2005. 303.) lelőhelye, valamint DNy-Szlovákiából Bajö-Vinohrady/Bajcs 32 objektum (VLADÁR 1966) és Muzla/Muzsla-Cenkov, Vilmakert és Orechovy sad/Muzsla 43+? objektum (KUZMA 1993. 74.; KUZMA 1998) lelőhelyek. Ezek közül is kiemelkedik a legutóbb - részben a Bócs-dülövel párhuzamosan - Budapest XI. Kőérberek, Tóváros-lakópark (26 ha-on kb. 300^100 (!) objektum 2 3) területén feltárt, több (!) száz objektumból álló késői Makó település (TEREI-HORVÁTH- KOROM-SZILAS 2005. 196.; HORVÁTH-KOROM-TEREI-SZ1LAS-REMÉNYI 2005. 147-150.). 24 Az edénymellékletekből csak nagyon kevés töredék és alig néhány kalcinált csont került begyűjtésre. 25 CSÁNYI-CSEH-TÁRNOKI 2002. 48-50., 2-5. kép. 26 301. és 353. str. számokon 14
