Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Dani János - Szilágyi Krisztián: Előzetes jelentés a Berettyóújfalu-Nagy Bócs-dűlő lelőhelyen 2004-2005 során végzett megelőző feltárásról
általánosnak mondható. 8 Az eddig kivétel nélkül a településen belül előkerülő sírok egyértelműen arra utalnak, hogy a település és a temető még nem különült el egymástól". A temetkezésekben sírmellékletekre utaló nyomokat nem lehetett azonosítani. 1 0 A sírokban - a 454. obj./1609. str. számú váz kivételével (2. kép: 4.) - erősen zsugorított (teljesen felhúzott lábbal) pozícióban oldalukra fektetett vázak (2. kép: 3.) kerültek kibontásra." Amely esetekben ezt a rossz megtartású vázak lehetővé tették, megfigyelhető volt mindkét kar könyökben való behajlítása oly módon, hogy a halott karjainak elrendezése az alvó helyzetre utalt: általában az alul lévő kar kézfejét vagy az arc elé, vagy az alá igazították. A Körös-kultúra hasonló nagy objektumszámú és kiterjedésű települése, valamint temetkezései a Békés megyei Endrőd-Öregszőlő 119. lelőhelyről 1 2 és nemrég a KözépTisza-vidéken lévő Tiszapüspöki-Karancs, Háromág-dűlő lelőhelyről 1" 1 vált ismertté, azonban ekkora felületen, ilyen intenzitású lelőhely kutatására most először nyílt alkalom a kultúra északi elterjedési határára eső bihari Berettyó-völgyben. Középső neolitikum vége 1 4 (késői AVK Esztári-csoportja) A középső neolitikum végére keltezhető késői AVK ún. Esztári-csoportjához tartozó település objektumai is napvilágra kerültek a két évad alatt. A középső neolitikum végi település topográfiai viszonyai annyiban hasonlóak a korai neolitikum időszakához, hogy a település centruma a vízparthoz kötődik ugyan, viszont ez esetben a meandertől távolabb eső, a felszín déli, délkeleti részére kiterjedő, valószínűleg időlegesen vízzel 7 A lelőhely őskori embercsontjainak vizsgálatát Dr. K. Zoffmann Zsuzsa végezte el. Az általa megadott nem- és életkoradatok felhasználásáért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani! A 27. obj./31. str. számú gödörben a 368. str. számú, valószínűleg sírhoz köthető, bolygatott embercsontmaradványok; a 369. str. számú délkelet-északnyugati tájolású, jobb oldalára zsugorított, 44-53 éves férfi és a 380. str. számú dél-délnyugat-észak-északkelti tájolású, jobb oldalára zsugorított 6-7 éves gyerek sírja. A 454. obj./l 147. str. számú gödörben a 1655. str. számú, emberi koponya töredéke; a 1609. str. számú 40-48 éves nő, enyhén behajlított lábakkal, hasra fektetett, dél-északi tájolású váza (2. kép: 4.); a 1668. str. számú 2-3 éves gyerek bal oldalára fektetett, dél-délkelet-észak-északnyugati tájolású sírja. A 629. obj./l427. str. számú gödörben a 231 l.str. számú, kelet-nyugati tájolású, jobb oldalára erősen zsugorított adultus/maturus korú egyén sírja. A 829. obj./l 899. str. számú gödörben egy, a gödör számán elcsomagolt, a gép által tönkretett sír maradványai (maturus nő); a 940. obj./2142. str. számú, kelet-nyugati tájolású maturus nő sírja; a 941. obj./2146. str. számú, északkelet-délnyugati tájolású, bal oldalára erősen zsugorított maturus nő sírja (2. kép: 3.); valamint a 998. obj./2304. str. számú, északkelet-délnyugati tájolású, bal oldalára zsugorítot 15-16 éves lány sírja. 8 TROGMAYER 1969. 13.; PALUCH 2004. 34. 9 TROGMAYER 1969. 13; PALUCH 2004. 23-24, 41. 10 A Körös-kultúra időszakában a sírmelléklet-adás szokása ritkaságnak számított: az eddig ismert 305 temetkezéséből mindössze csak 21 esetében figyeltek meg mellékletek (PALUCH 2004. 38-40., 2-3. táblázat). 11 Pl.: 940., 941., 998. obj. számú sírok. Az eddig ismert temetkezések túlnyomó részében megfigyelhető volt az elhunytak zsugorított helyzetű, oldalra fektetése (TROGMAYER 1969. 13.; PALUCH 2004. 34.) 12 5 ház, 8 áldozati gödör, 13 gödör, 15 sír (MAKK.AY 1992). 13 Összesen 68 objektumot kelteztek erre az időszakra, melyből 16 temetkezés volt (CSÁNYI-CSEHTÁRNOK1 2002. 47.). 14 A kalibrált radiocarbon eredmények alapján 5260^880 BC közzé tehető ez az időszak (HERTELEND1 et al. 1995, Fig. 1., Table 1.).
