Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Koticsné Magyari Márta: Görög katolikus nagyböjti hagyományok Létavértesen
A nagyböjti táplálkozási rendben jelentős szerep jutott a pépes ételek mellett a különféle leveseknek is. Vértesen hurkatésztaleves a neve annak a krumpli levesnek, amelybe olajjal és fűszerekkel megkent, hosszú szalagra vágott, görcsre kötött és eltépdesett gyúrt tésztát főztek. A nagyböjti táplálkozási struktúra állandó elemei a búzalisztből készülő különböző típusú sült tészták. Ezek közül számos kizárólag csak a nagyböjti étrendben szerepel. Vértesen fickónak nevezik a sóval, vízzel gyúrt vékony rudakba megsütött tésztát. 8 A hagyományosan a nagyböjtben fogyasztott sült tésztákat is gyakran ízesítették párolt savanyú káposztával. Nagylétán a káposztával töltött kelt tésztát S alakban helyezik sűrűn egymás mellé a tepsibe, s karingónaV. nevezik. A keresztény egyház a húsvéti ünnepet megelőző vasárnapon ünnepli Jézus diadalmas jeruzsálemi bevonulását. Ennek emlékére ezen a napon, virágvasárnapon a mediterrán vidékeken pálma ágakat, az északabbra fekvő területeken pedig barkaágat szentelnek. A görög katolikus egyházban e nap jelentőségét növeli az is, hogy a barkaszentelés mellett miroválásra és kenyérosztásra is sor kerül a szentmise végén. A keleti egyházban a virágvasárnapot megelőző szombat is jeles nap, Lázár feltámasztásának ünnepe. E napot Lázár szombatja vagy virág szombatja névvel illetik. Ezen a napon már nem végzik a templomokban a nagyböjt korábbi szombatjain szokásos, a halottak emlékezetére tartott szertartást. 9 A virágvasárnapi barkaszenteléshez szükséges vesszőket a legtöbb faluban a harangozó gyűjti össze és osztja ki a szentelés után. Nagylétán újabban a templom ajtóban álló ministráns fiúk osztják ki, de néhány évvel ezelőtt még a nagymise alatt osztotta ki a harangozó. A padok szélére helyezett egy-egy csomót a barkaágakból, s a padban ülők sorba adogatták egymásnak, így mire a szertartás véget ért, mindenkinek a kezében volt már a megszentelt barkaág. A virágvasárnapi szentelt barkát legalább egy évig megőrzik, a korábbi évtizedekben gyakran tárolták a szentképek mellé tűzve, újabban szinte mindenütt virágvázába állítják. A magyar nyelvterületen a virágvasárnapi szentelt barkának számos népi elnevezése van, a bihari falvakban barkának hívják, Nagylétán ismert a barka román neve is: muce sare. A virágvasárnapi barkához mint szentelményhez hiedelmek és szokásszerü cselekvések kapcsolódnak, a neki tulajdonított egészségmegőrző, egészségbiztosító erőbe vetett hit abban is megnyilatkozik, hogy a szentelés után otthon, családi körben a szülők egy-egy szemet lenyelettek belőle a gyerekekkel. Nagylétán torokfájás ellen nyeltek le belőle egy szemet. 1 0 A virágvasárnap ünnepéhez a görög katolikusok számára elengedhetetlenül hozzátartozik az olaj kenet, a miroválás is. Nagylétán a virágvasárnapi nagymisén a templomhajónak az ikonosztázionhoz közelebb eső felében csak férfiak ülnek, hátulsó felében 8 „Élesztővel, sóval meg vízzel gyúrt tészta. Kis nudliba elnyújtjuk és akkor kis rudakba kisütjük egy tepsivel. És akkor utána meg lehet önteni egy kis sós vízbe és forró olajba megforgatni. Nagyon finom az. Azt úgy is lehet enni magába, nem kell semmi, csak ahogy kisül. Fickó, úgy hívják, ez egy ilyen szegény tészta." (M. G.-né sz. 1930. Vértes) 9 „Virágvasárnap előtt, virág szombatján, akkor mán nincs emelís, Lázár szombatja az a virágvasárnap előtti, akkorára mán befejezzük." (M. Gy.-né sz. 1911. Nagyléta) 10 „Mindenki hoz haza belőle. Betesszük a vázába. Meg valamikor rígen, a rígi öregek mindig azt mondták, hogy mikor hazavisszük egy kicsi szem bogyót nyeljünk le és akkor nem fog fájni a torkunk. A rígi öregek ilyenek vótak, hogy mindenhe' értettek. De elmaradt az mán." (F. J.-né sz. 1913. Nagyléta) 100
