Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Dani János - Szilágyi Krisztián: Előzetes jelentés a Berettyóújfalu-Nagy Bócs-dűlő lelőhelyen 2004-2005 során végzett megelőző feltárásról
Korai neolitikum (Körös-kultúra) Az első megtelepedés időszakát 3 a Körös-kultúra képviseli. A kultúra megtelepülése kapcsán ugyanaz a törvényszerűség érvényesült, amelyet már a korábban azonosított Körös-települések túlnyomó többségénél megfigyeltek: 4 a település az egykori Beretytyó-mederhez erősen kötődött, attól távolodva az objektumok ritkultak, majd megszűntek. A kultúra települése tehát ebben az esetben is szorosan kötődött az élővízhez, illetve a magas talaj vízszintű területhez. A Körös-kultúra települése többnyire nagyméretű agyagnyerő és kisebb hulladéktároló gödrökből állt. A leletanyagot elsősorban nagy mennyiségű kerámia, állatcsont és patics alkotja, de a nagy amorf gödrökből kerültek elő hálónehezékek és az ún. zsírfarú női idolok töredékei is. Rendkívül fontos eredmény, hogy a településen sikerült feltárnunk egy félig földbe mélyített, kissé szabálytalan téglalap alakú, paticsfalú épület (lakóház) omladékát (2. kép: 1-2). Nagy mennyiségű, vörösre égett faltapasztás-töredékekből (patics) és kerámiatöredékekből álló omladék jelezte a leégett és összedőlt épületet már a szubhumusz szintjén, a felszíntől számított 40-50 cm mélységben. A házból előkerült gyakorlatilag a teljes „berendezés": a benne maradt edények mellett egy függőleges szövőszék kis körte formájú nehezékei; paradicsom és lapított gömb formájú, nagyobb hálónehezékek; csiszolt csonteszközök; kőeszközök és állatcsontok. A leletanyag közül kiemelkedik a ház oromzatának a dísze, 2 db stilizált bikafej (bukránium), valamint egy téglatest formájú, négy apró bütyöklábbal ellátott kis házi oltár. A ház jelentősége óriási, hiszen a Köröskultúra házait Magyarország területéről eddig csak nagyon kevés lelőhelyről ismertük'" 1. A Körös-kultúra településéhez nemcsak agyag- és hulladéknyerő gödrök, hanem kutak is tartoztak. Ezek kivétel nélkül nem túl nagy átmérőjű (1-1,5 m), kerek, függőleges falú, faszerkezet nélküli víznyerésre szolgáló objektumok voltak. Egy nagy agyagkitermelésre, majd hulladék tárolására szolgáló amorf gödör egyik kis lemélyüléséből nagy mennyiségben folyami csiga és kagyló maradványai kerültek elő. Egy nagyméretű gödörben pedig egy antropomorf (női testet szimbolizáló) edénykét találtunk. A Körös-kultúra temetkezései 6 kivétel nélkül nagyméretű agyagnyerő, majd hulladék tárolására szolgáló gödrök betöltésében kerültek feltárásra, 7 ami ebben az időszakban 3 A legújabb kalibrált radiocarbon mérések (HERTELENDI et al. 1995, 242., Fig .1., Table 1.; WHITTLE et al. 2002. 73-75., 110-111., 115-116.) alapján ez 6000-5700 BC körűire tehető. 4 KÖSSE 1979, 69-77., 125-132., 147. 5 Hódmezővásárhelv-Kotacpart, Vata-tanya (BANNER 1934, 54-57., XI-XIII. táblák; BANNER 1943, 11-12., 8-9. képek); Szolnok-Szanda-Tenyősziget-Dersi gát (KALICZ-RACZKY 1978, 274.; KALICZ-RACZKY 1979, 276-277.; KALICZ-RACZKY 1980, 224-226.; KALICZ-RACZKY 1982, 13-24., Taf. 1-3.); SzajolFelsőfÖld (RACZKY 1977, 263.); Tiszajenő-Szárazéipart (SELMECZI 1969, 17-22.; RACZKY 1976, 171., 12. képek; HORVÁTH 1988, 17-18, 2. ábra: a); Endrőd-Öregszölők 119. Ih. (MAKKAY 1992, 130-131., 150.: General map); Röszke-Lűdvár: égetett agyag házniodell töredéke (TROGMAYER 1966,235-240., 1-2. képek). A Körös-kultúra házairól és az ide vonatkozó irodalomról legutóbb M. Lichardus-Itten és J. Lichardus által közölt tanulmány ad összefoglalást (LICHARDUS-ITTEN-LICH ARDUS 2004, 35-39.). 6 A Körös-kultúra temetkezéseiről legutóbb Paluch Tibor adott részletes összefoglalást (PALUCH 2004). A romániai kutatást legújabban S. Bácue{-Cri$an foglalta össze (BÂCUET-CRIÇAN 2004, 75., 77.). A kultúra legtöbb temetkezésének antropológiai vizsgálatát elvégző Dr. K. Zoffmann Zsuzsa kutatásai kimutatták, hogy az eddig ismert csontvázleletek egyértelmű délkelet-európai kapcsolatokra utalnak (ZOFFMANN 2004, 130-131 ). 9