Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Gráfik Imre: Építészeti hagyomány - változó falukép - a falu jövője (Kelet-magyarországi esettanulmány)
15. táblázat 1 8 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Mezőgazdaság + + Ipar + + + + + + + + + ++ Közlekedés + + + Egészségügy + + + Alkalmazott + + + + + + Értelmiségi + + Kereskedelem + + Hivatásos katona + Egyéb + ++ ++ Háztartásbeli. + + Eltartott /beteg/ + Bizonytalan jövő ++ ++ + ++ +++ Megjegyzés: Ellentmondásosnak tűnhet a falu meghatározó mezőgazdasági szektor-jellege és a mezőgazdaság felé való orientálódás elenyésző volta. Magyarázatként a nagyüzemi mezőgazdaság összetett foglalkoztatási szerkezete, valamint az a tény szolgál, hogy az alapképzettséget vettük figyelembe, nem a pillanatnyi munkahelyet, munkavégzést." Továbbá: - A pályaorientációval kapcsolatos kérdésünk természetesen nem csak a mai gyermekekre vonatkozott, hanem azok szüleire is, ha egy háztartásban éltek három generációban. - Számításba vettük a szülőktől elköltözött, s a faluban vagy máshol élő gyermekeket is, de azok gyermekeit már nem. - Több esetben a gyermekek még kiskorúak voltak (Bizonytalan jövő adatsorunk), akikkel kapcsolatban nem volt szüleiknek határozott elképzelésük, de általában „jobb életet", taníttatást emlegettek. Magunk is érezzük, hogy a magyarországi általános területfejlesztési elképzelések rendszerében periférikus helyet elfoglaló, határmenti település; Berekböszörmény inkább lehet negatív példa. 3 6 De felelőséggel tudomásul kell vennünk, hogy hasonló hely35 Ezzel kapcsolatban vö: „A legproblematikusabbnak látszó a mezőgazdaságban dolgozók kezelése a jelenlegi rétegzödésmodellben. A korábbi egységes, illetve az állami gazdasági munkás - termelőszövetkezeti paraszt vonal mentén differeciált kategórián belül elkülönülnek a szakmunkások és szakképzetlenek, valamint a mezőgazdasági foglalkozásúak és a nem mezőgazdasági foglalkozásúak (pl. géplakatosok) ." BULLETIN 12.; Tardon ez konkrétan a következőképpen néz ki: „Tardon a mezőgazdaságon belül is átalakult a foglalkozási struktúra. 59,1% növénytermesztés, 11,4% állattartás, azaz 70% a tradicionális... „ugyan, de munkahelyük nem tradicionális: 34,1% modern munkahelyen és munkakörülmények, feltételek között végzi munkáját. SIMÓ T. 1983. 32. 36 Bár meg kell jegyeznünk, hogy Berekböszörmény általánosabb összefüggésekbe is beilleszthető, mint pl. abba a ténybe, hogy „...a társadalmi szerkezet vertikális differenciái mellett ún. horizontális (országrészek közötti) és települések közötti, területi differenciálódás is" van. H. SAS J. 1976. 161.; Másfelől, mint kis89
