Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Gráfik Imre: Építészeti hagyomány - változó falukép - a falu jövője (Kelet-magyarországi esettanulmány)
Kitértünk arra a kérdésre is, hogy milyen falusi viszonylatban az ún. szabadidőfelhasználás. A meginterjúvolt háztartásoknál ill. családoknál a kérdés-feltevés meglehetősen problematikusnak tünt, s komoly értelmezési gondokat okozott. 2 6 Bizonyos elnagyoltsággal azonban az alábbi állapotot rögzíthettük: 23. táblázat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Túlnyomóan szabad + + + + + + + Plusz munkával terhelt + + + + + + + + + Kultúrára fordított + + + + + + Megjegyzés: A kultúrára fordított idő - egyetlen eset kivételével - pihenéssel összekapcsolt (olvasás, rádiózás, televíziózás), többnyire otthon töltött időt jelent, de találkoztunk igényes, aktivitást kívánó formákkal ill. módokkal is. Különös figyelmet fordítottunk a vizsgált közösségek kapcsolatrendszerére. Az interjúk, beszélgetések, adatfelvételek feltárták a megváltozott társadalmi-gazdasági, közéleti - politikai körülmények hatását a hagyományozott kapcsolatfelvételek alakulására, módosulására. Talán meglepő, ha azt állítjuk, hogy radikális változásokról - legalábbis ami a faluközösség egész társadalmát érinti -, nem beszélhetünk. A falusi társadalmat általánosságában továbbra is a tradicionális kapcsolatok (rokonsági, szomszédsági) határozzák meg. 2 7 Sokkal inkább arról van szó, hogy kedvező feltételek között nagyobb teret kapnak és kaphatnak (főként a fiatalabb generációnál) az újszerű, új tartalmú társadalmi ill. társas kapcsolatok. A hagyományos formák közül talán csak a vallásos élet szorult háttérbe, pontosabban annak aktív gyakorlása, ami természetesen nem feltétlenül azonos a vallásos érzület megszűnésével. 2 8 26 A falusi szabadidő kérdésével kapcsolatban egyetértünk azzal a megállapítással, hogy „a falusi szabadidötöltés egységes formái még nem alakultak ki, a hiányos infrastruktúra és a szokások adott rendszere a falusi szabadidőtöltés fejlesztéséhez külön koncepciót igényelne..." KENÉZ GY. 1976. 363.; Ugyanekkor azonban magunk is tapasztaltuk, hogy „...a szabadidő ideája gyökeret vert a falusi emberek tudatában, akkor is, ha a különböző rétegek, csoportok egymástól eltérően ítélik meg ... tartalma eltér a várositól ... kevés és speciális ... új aktivitás: rádió, Tv, film, újság ... kettős funkció: munka, szórakozással egybekötve." SZABÓ P. 1978. 279.; Ezzel összefüggésben idézzük azt a közvéleménykutatást, melyben 44%-a a megkérdezetteknek „a kötöttséget, a szabadidő hiányát ... tartották nagyobb gondnak azok, akik érintettek a mezőgazdasági kistermelésben." FARKAS K. 1983. 14. - Az ingázással kapcsolatban közlekedésföldrajzi adottságok miatt Berekböszörményben csak a közeli, naponta ingázás gyakorlatával lehet számolni, ennek okai ill. következményei az általános, országos jellemzőkkel hozhatók kapcsolatba. Lásd: BARTA GY.-ENYEDI GY. 1981. 30-48. 27 Más kutatások is megerősítik ezt: „...a megkérdezett tardiak igen széles kapcsolatokat tartanak fenn barátaikkal (95,3%) ... a rokoni kapcsolat a modernizációval nem gyengült, talán még erősödött is." SIMÓ T. 1983. 70.; „... az új társadalmi viszonyok nem tükröződnek eléggé a falu kapcsolatrendszerében és tudatában" - Varsányban sem. JÁVOR K. 1978. 367. 28 Tanulságos a varsányi példa: „Varsányban kevesen vannak, akik a vallással teljesen szakítottak. Még ha nem is templomjárók, életükben már csak a közösségi léten keresztül is sokféle módon jelen van a vallás." JÁVOR K. 1984. 353.; A vallásosság megítélésében pedig az volt megfigyelhető, hogy a vallás az idősebbeknél presztízsemelő, a nyílt vallástalanság pedig a széles közvéleményben presztízsrontó. JÁVOR K. 1978. 306-307. 86
