Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Dukrét Géza: Az ülőrokka, vagy gyalogrokka és a vele kapcsolatos szokások a bihari Síteren

II. AZ ÜLŐROKKA AJÁNDÉKOZÁSA A cifra ülőrokkát, vagy gyalogrokkát régen mindig a legény ajándékozta a szeretőjének, újévkor, a lány születésnapján, de leggyakrabban névnapján. A fonókában vagy a lányos háznál adta át. A lány cserében csókot és (régebben három, később egy) cakkos szélű, hímzett zsebkendőt adott. A zsebkendőre rózsaszínű és piros tulipánokat, rózsákat hímeztek. Ha a háznál történt az átadás, a csókot a szülők előtt kellett adni. A legény ilyenkor egy díszes csörgőorsót is vitt ajándékba. Az a lány, akinek még nem volt udvarlója, a rokkát anyjától, nagyanyjától örökölte, vagy fiútestvérétől, szomszédjától kapta ajándékba névnapra, vagy születésnapra. Mint már fentebb említettem, a rúd alsó részén, az első hármas gyűrű fölött, bevésték az évszámot és a megajándékozott nevét, mint például: „készült = 1909 = Márczius 12", vele párhuzamosan „Fazekas Eszter = részére". Ennek a rúdján az is rajta van, hogy „emlékül készítette Karácson János". De a többi ismert guzsalyon nem található meg a készítő neve, viszont egy 1912-ből származó rúdon „Fiatalságomnak emlékéül" olvasható. De talán e rúd díszítőelemei is, mint a már fentebb említett szilvamag, az életfa, a tölgymakk, a tulipán, de ez utóbbi kettőnek egymás mellett létezése és ágakkal való összefonódása is a szerelmi összetartozásnak és a párosodás szándékának jelképes kifejezése lehetett.

5 Századunkban a rokkát már egyre gyakrabban mestereknél rendelték, s többnyire nem is a legény, hanem a lányos anyák, vagy maguk a lányok. így veszítette el fokozatosan szerelmi ajándék - szerelmi kapcsolat kifejező funkcióját. Az ajándékba kapott ülőrokkát a lány díszítette fel. A rúd felső végén levő gyűrű alakú mélyedésnél egy másfél méter hosszú élénk színű (piros, rózsaszín, fehér, égszínkék) pántlikát kötöttek bokorra, amelynek hosszú lecsüngő végével kötözték a rúdhoz a kenderszöszt. III. A GUZSALYOS LEÁNYFONÓ - A FONÓKA A cifra ülőrokkához való szösznek a megtermett kenderből való elkészítése női munka lévén - már ezekben is részt vettek a lányok, s volt művelet, ami éppen rájuk tartozott. így például az egymást követő kendermunkák közül - nyűvés, kévébe kötés, töve és hegye levágása, áztatás, kimosás, szárítás, hazaszállítás, otthoni szárítása, törés, dörzsölés, kiverés (porolás), gerebelés - kifejezetten a lányokra tartozó munka a dörzsölés. A csak megtört kender még nagyon éles és durva volt, ezért a gerebelés előtt még meg kellett dörzsölni. A dörzsölés októberben kezdődött. A kalákás dörzsölés csak lányos házaknál történt. Minden este más-más háznál - a lány meghívására - összegyűltek a szomszédságból a lányok. A fölsepert udvaron két kecskelábra állított lajtorjába 5 K. CSILLÉRY Klára: A szerelmi ajándék a magyar parasztságnál. Ethnographia, 1976, 103-132. Vonatkozó rész: 119-120. old. 51