Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Dukrét Géza: Az ülőrokka, vagy gyalogrokka és a vele kapcsolatos szokások a bihari Síteren

Kira/yrf Sinlazâr SînnicolaipTÏe lyiunte Chi? la z/ Jvàrncstk Pálosié Itk. tísa de Barca^ Vaida lihai Bravu; cr: Is2£ritíhtr& h-Sintim ienaloç Tttermçoar, M

5^ 1 , Fegermc Derna , _ SiMerea / Alma$\Mic acs'f—

s^i 2 Sín 1 1 /Z^Cetariu , $u$turooij» j ^e^úicsaüxr SdiwiiUfl lileacu de Pvtyníe * Brusturi tíurzuc Pícleu «Bälaia Botean Saldábagiu de Münte mölcstermö falvak között emlegették, hol főleg barackot, cseresznyét, mandulát, gesztenyét termesztettek. Napjainkban is Síter látja el a nagyváradi piacot cseresznyével, szelíd gesztenyével, noszpolyával. A falu egyik jellemzője a földrajzi és etnikai elszigeteltség. A hegyközi falucsoport peremén van, s a rossz útviszonyok miatt is csak az ötvenes évek végétől van autóbuszjárata Nagyvárad felé. Mivel telepes katolikus és román görög-katolikus falvak között fekszik, ezzel is magyarázható hagyományőrző volta. Fennmaradt sok régies használati eszköz, bár ezek közül sok ma már csak padlásokon található. Ezek közé tartoznak a kendermunkával kapcsolatos eszközök, mint például a kendertörő, a kézi gereben, a szegrózsás talpas gereben, a gyalogszékbe helyezett rúd csúcsába húzott két kézigerebenes hekili, az ülőrokka, vagy gyalogrokka (talpas guzsaly), kerekesrokka, különböző cérna- és kötélfonó orsók, afajfa (melyre kézzel tekerték a fonalat), a fonaltekerő drugáló, a motolla, a fonalvezető viszló, a csüllő, a gömbölyítő, és a szövőszék, a hozzá tartozó vászonfeszítővel és vetélővel. Végül meg kell említeni a kötélfonót, a mángorlót és a sulykolót is. A felsorolt eszközök közül az ülőrokkák, az orsók (csörgő orsók), a mángorlók és néha a sulykolok is díszesebb kivitelezést kaptak (1., 2., 3. rajz). 38