Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

IRODALOMTÖRTÉNET - NYELVÉSZET - LITERATURGESCHICHTE - Tódor Györgyné: Nagy Imre költészete

ben mindenható, hatalmas és jóságos úr, akihez csak könyörögni, s akitől csak kérni lehet. Élet és halál ura, hatalmas Isten. Az igazságtalan világgal szemben, valamiféle igazságos hatalom, akihez azért is kapcsolódik a költö, hogy általa emelkedjék, világossá váljék igazsága és nagysága.

2

2 Nyilvánvalóan az istenhitből fakad az a csendes alázat, ami mindkettőjük költészetét átszövi. NAGY IMRE KÖLTÉSZETÉNEK ESZMEI-FORMAI JEGYEI Ha valamiféle rendszerbe próbálnánk elhelyezni, összegezni költészetének sajátosságait, akkor a következő szempontok szerint haladhatnánk. I. Témaválasztása: 1. A parasztember sorsa: a) b) 2. A szépség keresése: a) b) c) II. Stílusában: 1. Tárgyilagos 2. Mitologikus III. Hangnemében: merengő, meditáló - ironikus - lázadó Járjuk sorra a fenn vázolt szempontokat! Nagy Imre állandó témája a parasztember. Származása szerint is közülük való volt, így őket ismerte a legjobban, saját helyzetével vetett számot. Valóságképeiben kitüntetett módon szerepelt a paraszti világ: így a természet, a népi hiedelem, a paraszti múlt. Mindezen tényezők megjelenítése teszi őt népi költővé. „Népi költő ezek szerint az, aki parasztság nevében beszél, paraszti rétegek tudatát (esetleg hamis tudatformáit) fejezi ki.

2

3 22 Ua. mint az 5. 81. 23 Ua. mint a 2. 11 személyes (önmagáról, családjáról) közösségi (falujáról, a magyarságról, a forradalmiságról) természetben - konkrét értelmű - allegorikus tartalmú - hagyományok tisztelete szerelemben a mindennap örömeiben 155