Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)
IRODALOMTÖRTÉNET - NYELVÉSZET - LITERATURGESCHICHTE - Tódor Györgyné: Nagy Imre költészete
Az első metafora „holdvilágcsőszök" meghökkentő összetétel. Olyan emberekről beszél, akik azt is csak magukénak akarják, ami természetszerűleg mindenkié: tudniillik a holdvilágot fölösleges őrizni, hogy ne lopják el, mert az mindenkié. Párhuzam vonható Csokonai: Zsugori uram alakja és a „holdvilág csőszök" között, hiszen Zsugori uram is a „sert adná „árendába." A „bagolykupecek" kifejezés még közelebb áll a népköltészet kifejezéskincséhez. Itt nem zárja ki a logika a kapcsolatot a „bagoly" és a „kupecek" között, akkor, ha úgy értelmezzük az összetételt, hogy olyan a szemük, mint a bagolyé: este, a sötétben is látnak vele. A „viharparipáim" és a „tűzszérűn" metaforikus kifejezések még közelebb állnak a népköltészet képalkotási módszeréhez. A „vihar" és a paripa is gyors, száguld, maga körül seper, úgy mint a vers. A „tűzszérűn" összetételben megint csak kapcsolatba hozható a „tűz és szérű". A szérű könnyen kigyullad a nyári hőségben. A „tűzszérűn" daloló alak a máglyahalálra ítélt mártírra emlékeztet, akiről onnan tudjuk, hogy parasztszármazású, hogy a máglya a szérűből lett. Azt látjuk tehát, hogy hol távolabb, hol közelebb esnek egymástól az összekapcsolt fogalmak jelentéskörei. Ilyen módon hol a szürrealizmushoz, hol a népköltészethez esik közelebb, az utóbbival gyakrabban. 1937-ben Veres Péternek néhány versét elküldte bírálatra. A válaszlevélről így nyilatkozott. „Péter barátom írt is egy-két oldalas levelet, de - tudja az Isten - Péter olyan cifra szavakat használ, hogy nem is igen értem. Pl. Azt írja, hogy expresszionista, meg szürrealista. Ezek a szavak azt sem tudom mi fán teremnek. " ] 9 A népköltészet, mint forma a tartalom rovására, a rigmusokban jelenik meg először. „ Nagy Jakabnak van két fia Egyik költő, másik molnár Mind a kettő rongyosan jár. " Vagy: „ Se szép asszony, se nagy vagyon Mit ugatsz hát olyan nagyon " Vagy: „ Van két lovam, tüzes sárga. A faluban nincsen párja A padláson dió, szilva Biztass meg hát Nagy Elvira. " 19 KÁLLAI Gyula: A falu szól hozzánk. Irodalmi tanulmányok. Bp. Szoc. Dem. Párt. 1940. N. 17. sz. 16. 148
