Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

IRODALOMTÖRTÉNET - NYELVÉSZET - LITERATURGESCHICHTE - Tódor Györgyné: Nagy Imre költészete

vonalnak a betetőzője, de egyben megújítója is Ady Endre. A két világháború között kialakult „új népirány" - mint ahogy neve is jelzi - újat hozott a népiség fogalmában, de a már meglévő alapokra épített. Ennek motorja a népi mozgalom volt. A mozgalom jellegét ideológiai és politikai tevékenység határozta meg. „A történelmi háttere a magyar népies irányzatnak is: a munkásosztály veresége. De már az 1919-es veresége! A parasztsághoz, mint a nemzet törzséhez fordulás 1919-ből ered. A népiesek számára a két évtized előtti nagy vereség azt jelképezi, hogy a magyar munkásság a történelmi vizsgán megbukott: bebizonyosodott, hogy nem tudja vezetni az országot. Ha pedig a munkásság levizsgázott, melyik néposztály lehet a jövő hordozója. Csak a parasztság. "

6 A népi mozgalom szellemi megalapozója Szabó Dezső volt, aki fiatalemberként hallatlan energiával, önbecsüléssel és hasonló méretű hivatástudattal volt felvértezve. Az 1910-es években politikai írásaiban a nietzscheanizmus és a pozitivizmus egyéni ötvözetét próbálta megteremteni. Később egyre erőteljesebben a magyar-kérdés izgatta. 1928-ban megjelenik A kis nemzetek sorsa című írása, melyben nemzetéért féltveaggódva - intve harcol: „...a magyarság tehát akkor építi jövője útjait: ha mi magyarok - és tényleg saját fajtáink tagjaival - megyünk be a legnagyobb erővel minden ilyen célú mozgalomba, ha mi igyekszünk minden ilyen irányú akarat élére állni,.. Aki nem igyekszik irányítani: azt irányítják, annak sorsa mások kezében van. És Közép- és KeletEurópa kisebb államaiban nekünk kellene megkezdenünk egy egészségesebb fejlődést jelentő, hatalmas propagandát. "

7 Ezt a gondolatot ismétli és alakítja tovább Németh László, a népi mozgalom ideológusa, esztétája, kritikusa, szépírója. Ezt támasztja alá Féja Géza szárszói hozzászólásában a népi mozgalomról. Szellemi előzménye a mozgalomnak a fent említett népköltészet és az azt továbbvivő műköltészet, ezentúl pedig a kurucköltészet és a „turanizmus". Az utóbb említett fogalom a keleti művészet iránt támadt érdeklődést takarja. A „turanizmus" hatása alatt keletkezett költeményekben fellelhetők a keleti kultúrák mitologikus jelképei. így Nagy Imre költeményeiben is (Hajnalban az Orhalmon; Lócsontváz a pusztán). Az első költemény különösen azt sugallja, hogy a magyarság történelmi gondjait rokontalan európai sorsa okozta, hiszen így ázsiai nép létére idegen népek közé került. A „turanizmus"-nak művelődéstörténeti forrásai és eredményei voltak, de ugyanakkor politikai és nacionalista indítékai is. Ez a fogalom beilleszkedett a nagy magyar nacionalizmus ideológiájába, a világháború idején pedig az imperialista politika támogatója, majd az ellenforradalom és fajvédő mozgalom szövetségese lett. A nacionalizmus központi fogalom a népi mozgalomban. 6 Ua. mint a 3. 14. 7 Idézi DIÓSZEGI András: Megmozdult világ c. kötetében. Bp. Szépirodalmi könyvkiadó, 1967. 323. 141