Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Siteri Róbert: „Az Isten úgy teremtette..." (Történetek Hajzer János vértesi táltosról)

a táltos időnként „elrejtezik", ilyenkor „viaskodnia" kell egy másik táltossal; a táltosok általában bika alakban viaskodnak, viaskodásuk célja legtöbbször az időjárás „eligazítása".

3 Ezek a hiedelmek az idők folyamán a magyar néphit más természetfeletti képességekkel rendelkező személyeinek (pl. garabonciás, tudós, halottlátó stb.) is tulajdonságaivá válhattak, de eredendően a táltost jellemezték. Ezekben a jellemvonásokban „Diószegi Vilmos - és mások is - egy, a honfoglalás korában még működő ősvallási sámán képességének, tevékenységének mai napig őrzött nyomait látta. Feltételezésének alapja az volt, hogy e hiedelem és rítuselemek a magyarság középkori és újkori európai környezetében nem, vagy nem ebben a kontextusban ismertek, obi-ugor és altaji népek samanizmusában viszont mindegyik szóban forgó jelenségre lelhetők fel párhuzamok."

4 Ha végignézzük a Hajzer Jánosról szóló történeteket, láthatjuk, hogy az ő esetében is megjelennek - valamilyen formában - ezek a jellemvonások. Nála is előbukkant az a vonás, miszerint igencsak vonakodva fogadta (el) saját „különleges képességeit". Egyik idős adatközlőm így emlékezett: „Azt mondta abban az időben apáméknak, hogyhát azt a bábaasszonyt kellett vóna elverni, aki ki nem vette a fogát... nem tehet ű arrúl... azt mondta, hogyhát neki az a veszte, hogyhát foggal született... nem örült ű annak... " Valamennyi adatközlő tudott arról, hogy foggal született és „ebben volt a tudománya", és arról is, hogy ha a bába akkor a fogát kiveszi, nem lett volna belőle táltos: „... foggal született... az mán mikor megszületett, tele vót a szája foggal. "; „Azt mesélték, hogy két fogsora vót az öregnek ...az öreg mama mondta is, hogy ő bele is tette az ujját a szájába és megérezte. "; „... a bábaasszony ha kitöri (a fogát), akkor belőle is az lett vóna, mint más..."; „... úgy vót a foga, hogy mire nagyapám észrevette ... a bábaasszony kitördelte. Két foga maradt meg - így hallottam ... mert ezeknek a fogában van az erő, mint Sámsonnak a hajában. " Egy adatközlő úgy említette, hogy „... az öregek emlékezete szerint magánakvaló gyerek vót." Ugyanakkor „... amit jósolt, mindig bevált..." Egy másik adatközlő halványan emlékezett rá, hogy úgy hallotta: „... mintha ezeket a csodálatos dogokat 12 éves korától tudta vóna ... akkortól vót olyan tudása. " Viszont a gyerekkori „elvitel" motívumát Hajzer János alakjához nem kapcsolták hozzá. (Ez azért érdekes, mert a hiedelem ismert a faluban. Más foggal született személlyel kapcsolatban többen említettek ilyet.) 3 Magyar Néprajz VII. (szerk. HOPPÁL Mihály) (Budapest 1990.) 583-592. 4 Uo. 585. 115