Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Gráfik Imre: Építészeti hagyomány - változó falukép - a falu jövője (Kelet-magyarországi esettanulmány)
hogy csak a legfontosabbakat említsük. Természetesen az adott objektum közvetlen környezete (pl. utcasorba illeszkedése, a telek beépítettségében elfoglalt helye) is értelmezhető ill. értelmezendő építészeti jelként. Az egyes lehetséges építészeti jelek konkrét jelentéstartalmának kódolása külön tanulmány tárgyát képezné, sőt elméletileg is több kérdés tisztázását teszi szükségessé. Első megközelítésként ezért jelen kísérleti tanulmányunkban más megközelítést választottunk. Ahogy azt már elöljáróban kifejtettük, a lakóházak utcaképi megjelenését, mint egy összetett építészeti jelet értelmezzük, egyfajta komplex „forma architektura"-ként. Aligha vitatható, hogy - az objektumnak a telken való elhelyezkedése, - az épületek kiterjedése, mérete, kubaturája, - a felhasznált anyagok milyensége és mennyisége, - a falazati és tetőszerkezeti megoldások, - az alaprajzi elrendezés, helyiségek kiosztása, - az építmény térbeli és funkcionális tagolása, - a homlokzati síkok, oromfalak kialakítása, - a falfelületek ornamentális kiképzése, - a tüzelő és fustvezető rendszerek megválasztása, - a nyílászáró szerkezetek beépítése, elhelyezése, - a dekor elemek ill. tárgyak felhasználása, és részletezhetnénk tovább, mind külön-külön is sajátos információkat hordoznak. Részben az építkezési gyakorlat, az építészeti forma és stílus, részben pedig az építtető társadalmi-gazdasági helyzete, kulturális orientációja vonatkozásában. Ebben az értelemben vizsgáljuk meg Berekböszörményben a „forma architektúra" és bizonyos történeti, társadalmi, gazdasági, kulturális és szociális vonatkozások összefüggéseit a főbb alaptípusok 3-3 változatánál. Arra kerestük a választ, hogy alkalmasak-e az építészeti jelek a történeti, társadalmi, gazdasági, kulturális és szociális vonatkozások kódolására, érvényesül-e az építészet szemiózisa. Megállapíthatjuk, hogy állandósult optimális körülmények között az építészet szemiotikája kifejezi e relációkat, változó feltételek között pedig több-kevesebb toleranciával érvényesül/érvényesülhet csak az építészet szemiózisa. Lássunk néhány példát! Adatfelvételeink az alábbi összefüggések vizsgálatát teszik lehetővé: A „forma architektúra" és az építési korszak között, gazdasági pozíció, társadalmi rang, foglalkozási kör, család, háztartás, kulturális szint, 4 3 Minden esetben a „forma architektura"-hoz viszonyítva némi elnagyoltsággal három szintet különböztethettünk/különböztettünk meg. így az: építési korszak esetében: 1. az I. világháború előtt 2. a két világháború között 3. a II. világháború után 43 Vö: a lakás és a kulturális szint összefüggéseivel: LOSONCZI Á. 1977. 472-474. 102
