Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

Harcsás, a Gabonás, a Tölyvös, a Nyár-tó határolja. Sík, kis terület, ma szántó, régen lápos hely volt. A névben talán a hangutánzó eredetű, a láb erőteljes földhöz csapásának hangját érzékeltető tipor ige rejlik ,tipródik, tapos' jelentésben. A tip- alapszóhoz a cselekvés helyét jelölő -ó képző járulhatott, jelentése: összezúzott, széttiport állapotban levő hely. Ehhez a főnévhez kapcsolódik a -ka kicsinyítő képző (vö. TESz.). -f TIPÓKA-ÉR — 1886: Tipoka ér (T9). A Szent Dénesben folyt, már kiszáradt. A név a Tipóka helynévből és az ér földrajzi köznévből áll. -f TIPÓKA-TANYA — 1907: Tipóka tanya (Hnt. 104.); 1926: Tipókatanya (Hnt. 70.). A Tipókában található, az adatközlők Szilágyi-tanyaként emlegették. A név a Tipóka helynév és a tanya földrajzi köznév kapcsolatából áll. TÓ — Tóu, -ra; Első-eír, -he (113). A települést É—D-i irányban kettévágja. A Ny-i rész a régi Szentmárton, a K-i rész az újabb település, a Tó-hát. Állóvíz a falut átszelő mélyedésben. A tó földrajzi köznév. Első-ér elnevezését az motiválhatta, hogy ez folyt a faluhoz a legközelebb, számbavevéskor ez került legelőször sorra. TÓ-HÁT — Tóu-hát, -ra (112). — 1759: Too Sziget (TI); 1820: Tósziget (DPL. 711.); 1951: Tóhát (Hnt. 194.); 1956: (Hnt. 107.); 1967: Űj telep (Hnt. 146.). A falu keleti részén fekszik, a régi Szentmártontól a Tó választja el. Kiemelkedő rész, régebben szántó, ma házhelyek találhatók rajta. A név földrajzi köznév összetétele. TÓ-HÁTI-DÜLŐ — Tóu-háti-düllőü, -be; Nagy-düllőü (119). A falutól DK-re, az Újlak mellett található. Sík, szántó. A név a T'ó-hát helynév -i melléknévképzős alakjából és a dűlő földrajzi köznévből áll. TOPA-SZIGET — Topa-sziget, -be (108). — 1759: Topa Sziget (TI); 1864: (Pesty); 1951: Tópasziget (Hnt. 194.); 1956: Topasziget (Hnt. 107.). A Leszkaiban található, az Üjlak-alja mellett, a Berettyó határolja É felölj Sík terület, ma szántó. Adatok a faluból a családnévre: 1767 előtt: Rachelem Stephani Topay (Szök. 2.). 1785: Topay nemes birtokos (Fényes 1839. IV, 60.). 1909: Topa István földművelő (Rak.). A nevet valószínűleg a tulajdonosra utaló Topa családnév és a sziget földrajzi köznév alkotja. + TÓ-SZIGET 1. Tó-hát. TÓT ANDRÁS-DŰLŐ — Tóut Andrázs düllőü, -be (173). A Szomajom déli részén, a Berében található. Sík terület, szántó, kb. 100 hold. Egy adatközlő szerint 1937-ben ilyen nevű tulajdonosáról nevezték el ezt a területet. A név egy személynév és egy földrajzi köznév összetétele. TÓT UTCA 1. Gagarin utca. TÖLYVÖS — Tőüjvös, Tőüjvözsbe (47). — 1848: Tölyvös (T4); 1864: (Pesty); 1933: (Hnt. 132.); 1937: (Hnt. 132.); 1944: Tölyvöspuszta (Hnt. 119.); 1945 k.: Tölyvös (T13); 1951: Tölyvöspuszta (Hnt. 194.); 1956: (Hnt. 107.); 1967: Tölyvös (Hnt. 146.); 1973: (Hnt. 181.). A Szent Dénesben található, a Tipóka, a Gabonás, a Szilota, a Vajna-birtok határolja. Sík terület, szántó, kb. 150 hold. Régen tölgyes erdő volt itt az adatközlők szerint. A névben talán a , tölgyfa' jelentésű tölgy főnév régies, nyelvjárási alakja található. Vö. a TESz. népnyelvi adataival: töjfa, töjjfa. 270